Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)
1992 / 2. szám
■'ic FÖIÍÖ, „Hajnali két óra felé tűnt fel a föld, amelytől mintegy 8 tengeri mérföld távolságban lehettünk. Bevontunk minden vitorlát és csak a nagyvitorlával mentünk tovább... Azután a part közelébe értünk és ott várakoztunk napfelkeltéig ... Zöld fákkal beültetett és vízben és mindenfajta gyümölcsben gazdag tájék tárult szemünk elé. Magamhoz hívattam a két kapitányt és a többieket is, akik partraszálltak ... és felszólítottam őket, hogy személyes jelenlétükkel, mint szemtanúk igazolják, hogy a királynak és királynénak ... nevében birtokba veszem ezt a szigetet,” Az újvilág felfedezője, Kolumbusz Kristóf 1492. október 12-én írta ezt a naplójába. Az első sziget, melyet az admirális és a legénysége megpillantott, a mai San Salvador szigete volt. Kolumbusz származásáról, fiatalkoráról igen kevés megbízható adattal rendelkezünk. GenováKolumbusz útra kel Spanyol karakk, XV. sz. vége FÖLbS ban született 1451-ben, 1476-tól 1485-ig Portugáliában élt. Itt kezdte el kidolgozni tervét: Indiát nem Afrika megkerülésével, hanem az ismeretlen nyugati úton, folyamatosan nyugati irányba hajózva elérni. Azután II. János portugál királyhoz fordult ötletével. A király szakértői hosszas huzavona után elvetették a javaslatot, úgy vélték, a portugál karavellók hamarabb elérik Indiát Afrika körülhajózásával, mint egy nyugatra tartó, bizonytalan útvonalú expedíció. Kolumbusz ezek után elhagyta Portugáliát, Spanyolországba ment, majd tervét felajánlotta a spanyol királyi párnak. Éveken át tartó hosz- szadalmas tárgyalások, meghallgatások, bizottsági viták után 1492 elején Kolumbusz végül megnyerte tervének Kasztíliai Izabella és Aragóniái Ferdinánd pénzügyi tanácsadóját, a legnagyobb kereskedőház fejét. Mivel a pénzügyi körök hajlandók voltak pénzt kölcsönözni az expedíció felszereléséhez, így a spanyol királyi pár is hozzájárult az utazáshoz, és írásos szerződést kötöttek Kolumbusszal. A szerződésben Kolumbusznak adományozzák mindazon földek admirálisságát, melyeket felfedez, valamint al- királyi és kormányzói címeket kap. A felfedezett területeken az összes áru tizedrésze Kolumbuszt, kilenc része a spanyol koronát illeti. Ilyen feltételek mellett hajózott el Spanyolországból Kolumbusz parancsnoksága alatt három hajó, a Santa Maria, a Nina és a Pinta. Az utóbbi kettő karavella, a kor jellegzetes felfedezőhajója volt. A nyílt óceán hajója, a karavella kis hajó, átlagos hosszúsága nem haladta meg a húszhuszonöt métert. Könnyen kezelhető gyors, há- romárbocos, egy fedélzettel és egy felépítménynyel ellátott hajók voltak ezek. Kolumbusz vezérhajója, a Santa Maria nem karavella, hanem karakk, azaz hadi és kereskedelmi célra használt vitorlás, két fedélzettel. Első és hátsó felépítményeit tetőszerkezet védte az ellenség kisebb lövedékei ellen. A flotta a Kanári-szigetek felé hajózott, innen szándékoztak az egyenes nyugati irányt felvenni. 1492. szeptember hatodikán hagyták el a Kanári-szigeteket. Az első három napon a hajók nagyon lassan haladtak előre, mert majdnem teljes szélcsend volt. Azután kedvező szelet kaptak, s a flotta nagy sebességgel haladt nyugatnak. Kolumbusz az útról végig naplót vezetett. Mivel számított arra, hogy a szülőföldtől 8
