Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)
1992 / 2. szám
Az említett kápolnák, illetve oltárok önmagukban is bizonyítják a grandiózus méretű királyi bazilika pompáját, tiszteletet parancsoló méltóságát. Nem véletlenül maradt Fehérvár az ország szakrális fővárosa azután, hogy IV. Béla megalapította új fővárosát a budai várhegyen. Ebben a bazilikában koronázták királyainkat Or- seolo Pétertől I. Ferdinándig, kivéve IV. Bélát, akinek fejére a fehérvári Szent Péter templomban helyezték a koronát. Ebben a templomban voltak a királyi keresztelők, itt volt a királyi esküvők színhelye. A templomban nyugszanak királyaink többségének és családtagjaiknak a földi maradványai. Itt helyezték örök nyugalomra első királyunk után Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla, II. Géza, II. László, IV. István, III. Béla, III. László, Károly Róbert, Nagy Lajos, Albert, Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos és Szapolyai János földi maradványait. Szent Imrén kívül több királyi családtag teste pihent a bazilikában az írásos adatok szerint. Álmos herceg (Kálmán király testvére), Anna, III. Béla felesége, Mária és Beatrix, Károly Róbert két felesége, valamint Károly nevű fia. Valószínű azonban, hogy az említetteken kívül jóval több királyi családtag nyugodott e helyen. Királyi engedéllyel néhány világi és egyházi főúr is temetkezett a bazilikában. Drugeth Fülöp nádor, Ozorai Pippo, Rozgonyi István, Buzlay László és családja, Mar- czali Miklós erdélyi vajda, valamint néhány katona és tiszt ide temetéséről van adatunk. Né- hányuk sírkövét vagy annak töredékét is ismerjük. Régészeti feltárásaink során több részlet és kápolna került elő, azonban ezek biztonságos beazonosítása ma is kérdéses. Tudjuk, hogy Buzlay és családja Mátyás engedélyével a bazilika belsejében kereshetett magának sírboltot. Károly Róbert mauzóleumából mindössze két rézből öntött hamvveder került Jankovich Miklós gyűjteményébe. Mátyás király a városfal szövetének megbontásával, abba szervesen beépítve készíttette el a gótikus szentélyhez csatlakozó sírkápolnáját, melynek nevét sajnos nem ismerjük. A királyi bazilika délkeleti oldalán két XII. századi kápolna alapfalait tárták fel. Mindkettő szentélye félköríves záródású, az egyiket III. Béla egy obulusa datálja pontosabban. A királyi kápolnák, mint a fehérvári királyi bazilika is, kivételes helyzetű egyházak voltak. Közvetlenül a szentszék alá helyeztetett a fehérvári prépostság is melynek exemptiója inkább passzív jellegű volt. A király saját kápolnájának „propriam capellam rex retinens" tartotta fenn, saját lakóhelyének közelében. Az 1967-es feltárások alapján bizonyítottan fallal körülvett (Domburg) prépostság tengelyében állott a királyi bdzjlika a mellé épült kápolnákkal. A mai Vasvári Pál — Kossuth Lajos - Táncsics utca környékén feltárásaink során előkerült a bazilika déli oldalához épült kerengő délnyugati sarka. Már korábban is sírokat és szépmívű faragványokat találtak e helyen. Ásatásunkon többek között királynéi fej, vízköpő torzfej, oszlopfaragvány, szobortöredék került elő. A kerengőbői nyílt a királyi bazilika déli bejárata, és a már említett két XII. századi kápolna a bazilika délkeleti sarkán. Talán a Domkloster területén működött a prépostsági iskola, melynek alapítója Szent István volt. Ugyancsak erre a területre helyezhető az 1370-ben említett Szent Antal vendégház, melynek igazgatója János pap volt. Mivel a kanonokok utcáját, lakónegyedét csak jóval később, a XV. században említik oklevelek, analógiák alapján bizonyos, hogy a Domkloster XIII—XIV. századi lebontásáig itt laktak. Itt működött a káptalan, itt őrizték a korabeli hivatalos okiratokat. A bazilika területén rendezték be a kincstárat, melyet 1046-ban Endre .király és Leodwir bihari püspök ellenőrzött és rendben talált. Itt őrizték a koronázási ékszereket, a ma Bécsben lévő honfoglaláskori aranykardot, István király tarsolyát és sapkáját. A XI. századi István-legenda a bazilika plasztikusan leírt gazdagsága mellett megemlíti a kincstárban elhelyezett mindennemű kristály-, onix-, ezüst- és aranyedények tömegét. A préposti palota a bazilikától északra terült el. Helyét és alaprajzát az 1689-es, a XVIII, szazad eleji, az 1778-as és az 1826-os alaprajzokból, valamint az 1979-es feltárásból ismerjük. Valószínűleg a palota is jóval korábbi első említésénél, melyet csak XV. század végi források neveznek meg. Tudjuk, hogy Mátyás király, majd Szapolyai, illetve Ferdinánd is lakott a préposti palotában, és itt terítették ki egy pajzsra II. Lajos holttestét. A prépostság könyvtára jelentős művek tárháza lehetett. Jelentős irodalmi alkotások születtek a prépostság alkotóműhelyében. Itt íródott a hun-magyar krónika és Ákos mester fehérvári őrkanonok munkája 1248-51 között, melyet Kézai Simon kivonatolt. Kálti Márk fehérvári őrkanonok nevéhez fűződik a Bécsi Képes Krónika megírása. Fehérvár 1543-as török megszállása vetett véget a királyi bazilika fényének, fizikai létét az 1601-es ostrom során bekövetkezett robbanás semmisítette meg. Evlia Csebeli török világutazó megemlíti, hogy magyar hitetlen zarándokok még 1664 körül is meglátogatták a bazilika romjait, hogy szent földjéből magukkal vihessenek. A török hódoltság alatt dzsámiként, fegyver- és lőszer- raktárként működött. A magyar történelem egyik legbecsesebb épületegyüttese az 1800-as évek elejére enyészett el végérvényesen. SIKLÓSI GYULA A most feltárt terület Henszlmann ásatásakor S
