Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)
1992 / 2. szám
erős oszlopokat kapott, melyek az addigi síkfödém Helyett már boltozatot tartottak. Az építkezésekkel egyidőben Károly Róbert parancsára ólomlapokkal fedték a templomot, hogy csökkentsék a tűzveszélyt. Ennek ellenére 1327-ben újra lángok martalékává vált a bazilika egy, a sekrestye fölött állott harangtorony kivételével. Nagy építkezések folytak Mátyás király uralkodása idején is. Bővítették, új építészeti részletekkel, faragványokkal gazdagodott. A Szent István által építtetett bazilika alapterülete az évszázadok során jelentős mértékben megnövekedett, díszítőelemeit kicserélték. Belsejében, illetve falai mentén több oltár, illetve kápolna sorakozott. Ezek számát még óvatos becsléssel is harminc-negyvenre tehetjük. Egy részüket még Árpád-házi királyaink idejéből származó oklevél említi. Talán a Szűz Mária oltár, melyet egy 1323. április 19-én keletkezett oklevél említ első ízben, lehetett a bazilika főoltára. Ugyancsak a legkorábbi oltárok közül való a Szent Kereszt oltár, mely 1272:ben már bizonyosan állott, de egy 1374-es adat is említi, ekkor Mihály pap volt a mestere. Még az 1018- as sikeres bulgáriai hadjárat jutalmaként kapta Vörösmárvány oszloptörzs, XIV-XV. sz. 4 Szent István a bizánci császártól Krisztus keresztfájának egy töredékét. Az ereklyét talán éppen a Szent Kereszt kápolnában őrizték. Valószínűleg szintén korábbi építésű lehet az először 1237-ben említett Szent István oltár és a forrásokban 1323-ban feltűnő Szent Imre oltár, melyet 1380-ban még oltárnak, később már kápolnaként említenek. Ugyancsak korai alapítású lehetett a Szent László király kápolna, melyet először egy 1324-es keltezésű oklevél említ. A kápolnát 1324-ben, 1418—1489 között oltárként, 1418-ban és 1435-ben kápolnaként említik. A XIV. század okleveleiben több kápolna, illetve oltár neve tűnik fel. Szent Ágota oltárát 1341- ben említi először okleveles adat, 1458-ban pedig Balázs, a fehérvári káptalan papja az igazgatója. János karpap egy 1366-os oklevél szerint a Szent Antal oltár igazgatója volt. 1341- ben a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett kápolnát, 1376-ban Szent János evangélista oltárát nevezi meg írott forrás. Nagy Lajos király 1349-ben építtette fel sírkápolnáját a királyi bazilika északi fala mellé. A kápolnát Szent Katalin tiszteletére szentelték fel. 1438-ban András fehérvári kanonok, 1458-ban Sarkewz-i Gergely a Szent Katalin tiszteletére emelt Lajos király kápolna igazgatója. A kápolna 1793-95 között még állott. Falait Milassin Miklós püspök bontotta el, köveit a püspöki palota építéséhez használták fel. Egy 1366. augusztus 4-i oklevél szerint Miklós prebendárius volt a Szent Márton oltár magisztere, ám 1369 szeptemberében az oltár rektora már Péter volt. Szent Péter apostol oltárát egy 1376-ban keletkezett oklevél említi, ekkor rektorát Antalnak nevezték. Valószínű, hogy nem csupán az oklevelek számának növekedése okozta azt, hogy írott forrásainkban több kápolna, illetve oltár nevét találjuk a XV. századból. Elképzelhető, hogy többségüket ekkor alapították. 1463. augusztus 10-én alapította Vince, a hantha-i Szent Mihály egyház prépostja a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kápolnát, 1401-ben viszont a fehérvári egyház már álló Mindenszentek oltárának tesz misealapítványt György mester és felesége, Katalin. Az ekkor Valkói András kanonok gondnokságára bízott oltár minden bizonnyal legalább a XIV. században már állhatott, ám az is lehet, hogy még korábbi építésű. Egyiptomi Szent Mária Magdolna és Szent Afra tiszteletére építtetett egy kápolnát Benedek prépost „a bazilika oldalánál, a préposti palota felé”, azaz Nagy Lajos sírkápolnája mellé 1410 és 1430 között. 1467-ben Karus Péter kanonok a Mária Magdolna kápolna igazgatója. 1470-ben Györgyi Bodó Miklós tett adományt a kápolna javára, melyben halála után eltemették. Sírkövének maradványait a székesfehérvári István Király Múzeum őrzi. A több ízben is említett kápolna gondnoka 1512-ben Mihály kalocsai prépost volt. Ugyancsak a bazilika északi mellékhajójának külső oldalánál állott a Kálmáncsehi Domonkos prépost által 1480 körül alapított Szent Anna kápolna. A kápolnában 1789-ig miséztek, elbontására a század végén került sor. 1420. április 20-án említik a Szent Benedek oltárt, a Szent Demeter oltár igazgatója 1418-ban Hymhaza-i Antal volt. Scolari Fülöp (Ozorai Pippo) 1426-ban alakíttatta ki a bazilika egyik tornyában sírkápolnáját, melyet Szent Fülöp és Jakab tiszteletére szenteltek. A Szentháromság oltárát egy 1436-os oklevél említi, ekkor Jakab presbiter az igazgató. 1439. április 16-án Ferenc, fehérvári másod-éneklőkanonok volt. A Szent Pál apostolról elnevezett oltárt egy évvel korábban, 1438-ban említi az oklevél. Kevesebb olyan oltárról van tudomásunk, melyet csupán XVI. századi oklevelek említenek. Ezek közül 1517. december 23-án keltezett forrás nevezi meg az Angyali üdvözlet oltárát, melynek igazgatója ekkor Zyman-i Máté fehérvári kanonok. Szent Tamás mártír oltárát és igazgatóját, Esztergomi János presbitert 1520. április 18-án nevezi meg írott forrás. A Domburg
