Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)
1992 / 2. szám
FEHÉRVÁRI A régészeti és történeti adatok alapján bizonyos, hogy már honfoglaló eleink megtelepültek a mai Székesfehérvár területén és környékén. Árpád-házi királyaink uralkodása alatt fejlődött Magyarország és Európa egyik legfejlettebb koronázó városává. Kivételes jelentőségét nevének változatai is szemléltetik: Alba Civitas, Fehérvár, Weissenburg, Belgrád. Géza fejedelem korában már bizonyos, hogy fejedelmi központ volt Fehérvár. Ebben az időben fejedelmi palota és egy ehhez tartozó centrális elrendezésű, Szent Péter tiszteletére épült templomocska állott a mai belváros legmagasabb pontján. Még a XI. század elején felépült a falakkal övezett királyi palota, a világi központ. Ennek szomszédságában állott a szintén falakkal körülvett egyházi központ, a királyi bazilika és a prépost- ság épületegyüttese. Mindkét hatalom több falu birtokosa volt. Legfontosabb településeik azonban a közvetlen közelükben elterülő falvak voltak. A prépostság birtoka volt az úgynevezett Domburgtól északra elterülő falu, melynek plébániatemploma a Szent Kereszt nevet kapta. A királyi vár jobbágyai a Szent Bertalan templom körül építették fel a házaikat, mely a vártól északnyugatra helyezkedett el. E két falu között, a piactér északi határa mentén húzódott a latin polgárok lakta kereskedőtelepülés, mely az előzőekhez hasonlóan szintén templommal rendelkezett. Az észak felől lenyúló földnyelven épült településrészeket átjárhatatlannak vélt mocsár ölelte körül. Fehérvár egyik leglényegesebb települési egysége a királyi bazilika és az azt körülölelő épületegyüttes volt. A bazilika alapítását kutatóink a bolgár „kán” ellen 1018-ban vezetett hadjárat befejezésével egyidejűnek tartják. Szent István ugyanis bolgár templomokból származó ereklyéket adományozott az ekkor alapított bazilikának. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt királyi bazilikát a török hódoltság koráig többször bővítették, átépítették. Ide temették 1031-ben Szent Imre, 1038-ban pedig Szent István földi maradványait. Könyves Kálmán uralkodása idején kaphatta reprezentatív mozaikdíszítését, melynek csak néhány darabja került elő az ásatások során. Kálti Márk fehérvári őrkanonok krónikája szerint 1318-ban új, KIRÁLYI BAZILIKA Homokkő szörnyfej, XII—XIII. sz. Szobortörzs övvel, XIII—XIV. sz. Homokkő szörnyfej, XII—XIII. sz. 3 A
