Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)

1992 / 1. szám

tői 1783-ig élt Bartolomeo Altomon- te művei. A legelső kazetta fest­ményén a művészet és a technika (jelesül a szobrászat, a zene, a festészet, a hajóépítés és a könyv- nyomtatás) allegóriáját ábrázolja a művész. A második kazetta képén láthatók a természettudományok, a matematika, a fizika, a kémia, az ásványtan, a csillagászat és a föld­rajz, valamint az orvostudomány, a növénytan és a gyógyszerészet jel­képei. A harmadik mennyezeti fres­kó a teológia allegóriája. Középen két nőalak, egyikük lepecsételt könyvvel és Isten Bárányával, má­sikuk nyitott könyvvel és galamb­bal; köröttük a három isteni erény: a hit, a remény és a szeretet, vé­gül a Szentlélek hét adománya. Az első, háromrészes teremben a világi tudomány könyvei találhatók, még­pedig orvostudományi, gyógyszeré­szeti, biológiai, továbbá történelmi és földrajzi művek. A vegyes gyűj­teményben főként lexikonok, klasz- szikusok, s végül a világi jog gyűj­teménye. A középső teremrészben a szobrok a „négy végső dolgok" ábrázolásai, s ugyanitt négy, ma­gasan a könyvszekrények fölött el­helyezett relief nőalakokkal jelké­pezi a négy erényt. A „végső dol­gok" között az első a halál. Az ember itt mint agg zarándok jele­nik meg, a halál mögötte közelít egy szárnyas csontváz alakjában. Jobbjában homokórát tart, baljá­ban nyilat, jelezve a múlandósá­got, s hogy az elmúlás váratlan. A Halál és a zarándok arcéle ha­sonló. Az utolsó ítéletről szól a kö­vetkező szobor. Feltámadott ifjú néz aggódva a bíráskodás elé, egy an­gyal azonban a szivárványon ülő Krisztusra mutat, mint irgalmas ítél­kezőre; balról az ördög ül; a ha­gyomány szerint arcvonásaiban egy kolostori kincstárnok vonásait örö­kítette meg Stammel, míg Krisztus lábainál, egy sírkövön a szobrász monogramja és az 1760-as évszám olvasható. Ez után a pokol szemlé­letes ábrázolása következik; kapu­ját egy ördög tárja föl a kárho­zatra ítélt lelkek előtt. A hét főbűnt egy-egy figura jelképezi. Végül a mennyország látható, középütt egy üdvözölt lélek pompás öltözetben, angyal vezetésével. Három kis an­gyal a keresztény jócselekedeteket jeleníti meg: az imádkozást, a böj­tölést és az alamizsnálkodást. Négy erényt személyesít meg a magasban látható négy nőalak: a bölcsessé­Márk, XI. századi miniatúra Admont könyvtára get, az igazságot, a tudást és az okosságot. A terem középső részé­nek mennyezetén a hit győzelmét festette meg Bartolomeo Altomonte. Próféták, a négy evangélista és egyházatyák körében, trónon az is­teni bölcsesség, mellette az ó- és az újszövetség megszemélyesítései. A harmadik, az északi teremrész bejárata fölött a relief: Jézus ta­nít a templomban; az előtérben a béna meggyógyítása, mintegy az isteni mindenhatóság jelképeként. A galéria négy sarkában a négy evangélista: Lukács bikával, János sassal, Márk oroszlánnal és Máté egy kis angyallal. A freskókon az egyházi és a világi jogot megsze­mélyesítő nőalakok, a történettudo­mány (okmánytan, éremtan, címer- és pecsétismeret), valamint az időt megszemélyesítő Kronosz; végül a filozófia, a nyelvtan, a szónoklattan és a dialektika, továbbá a három klasszikus nyelv: a görög, a héber és a latin allegóriái. Ebben a hár­mas teremrészben csupa vallásos és teológiai irodalmat helyeztek el: egyházjogi műveket, áhítatos építő irodalmat, prédikációkat, egyház- történeti köteteket, dogmatikákat és etikákat. Hatvannyolc aranyozott mellszobor is van itt, részint Stam­mel művei; tudósok, művészek kép­másai, a kupolarészben a világré­szek és a Szibillák. Az első és a harmadik teremrészben könyvespol­cokba rejtett fa csigalépcsők ve­zetnek a galériára. A kecses karfá­kat a hagyomány szerint egy el- szászi származású laikus barát fa­ragta. A bejárattal szemben a ter­mek túlsó ajtaja fölött egy 1801-ből származó óra, melyet évente csak egyszer kell felhúzni. A padlózat fehér, szürke és sötétvörös márvány­lapokból áll. A teljes könyvállo­mány egyébként meghaladja a százötvenezer kötetet, többségük persze a szomszédos termekben kapott helyet. Admont és környéke több más látványosságot is kínál; a múzeumban gazdag művészettör­téneti gyűjtemény, nagyrészt egy­házi jellegű kincsek, gótikus és ba­rokk ezüstművek, pompás miseru­hák, a XVII. és XVIII, századi textil- művészet remekei mellett szobrok, festmények nagyszerű kiállítása lát­ható. Értékes műalkotás a templom is, amely középkori elődjének meg­maradt alapjaira épült. ZAY LÁSZLÓ 6

Next

/
Thumbnails
Contents