Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)
1992 / 1. szám
S'mww AnÍL fehér fa borítású, arany díszítéssel, festményekkel, szobrokkal. Középütt időszaki kiállítások láthatók, nemegyszer a könyvtár legféltettebb kincseiből. Ezernégyszáznál több papirusz a legrégibb művek gyűjteménye, a legkorábbi közülük a Vili. századból való. Megközelíti az ezret az inkunábulumok száma, vagyis az 1500 előtti ősnyomtatványoké. Élő könyvtár ez: a kutatók rendelkezésére áll, és folyamatosan gyarapodik a gyűjtemény. A bejárat fölött relief ábrázolja Salamon király bibliai bölcs ítéletét. Az első, háromrészes terem négy sarkában négy szobor áll. Ezek, akárcsak a többi, az 1695-től 1765- ig élt Josef Stammel művei: Mózes a törvénytáblákkal, Illés próféta az őt tápláló varjúval, Péter és Pál apostol, az előbbi a kulcsokkal, az utóbbi az evangélium kardjával. A mennyezetet díszítő freskók az 1694II. Béla király leánya, Zsófia hercegnő élt itt egykor, az ausztriai Admont vidékén, ahol a hegyek, az Enns völgye s a „zúgok” szépsége akkor is magával ragadta, manapság is ámulatba ejti az arra járót. Ám Zsófia hercegnő nem a mostani kolostorépületben lelt otthonra, hiszen a ma itt álló épületek ifjabbak, s a könyvtár is alig több kétszáz évesnél. A hely nevét azonban ismerték és említették már ezeregyszáz esztendővel ezelőtt. A tizenegyedik század derekán tett alapítványt templom és kolostor létesítésére a szentéletű Hemma von Gurk grófnő, ám egy évtized telt el, mire Gebhardt salzburgi püspök hozzáfoghatott a terv megvalósításához. A Benedek-rendi szerzetesek klastromát és templomát 1074-ben szentelte föl az alapító. Védőszentül Balázst választották. Szobra az apátsági templom oltárán áll. A könyvtár 1776-ban épült, Josef Hue- ber grazi építész tervei szerint. A templomot és a kolostort 1865-ben tűz pusztította, de a könyvtárat épségben megmentették; az újjáépítés, neogót stílusban, három évig tartott. A könyvtárterem hetven méter hosszú, szélessége és magassága egyaránt meghaladja a tizenegy métert. Három részből áll, az első és a harmadik ugyancsak hármas tagolású. A karzatra rejtett lépcsők vezetnek föl. A belső tér J. Axmann metszete, 1850 5 R. von Rehling miniatúrája, XVII. sz.
