Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)
1992 / 1. szám
] ható. Balra Venus, Amor és Bacchus, jobbra bőségszaruval és sarlóval Ceres, a bőség megszemélyesítője kíséri. Mindnyájan a boldog földi életet jelképezik. A háttérben álló két figura, balról minden bizonnyal Hungária, jobbról pajzs- zsal és lándzsával Minerva. Lényegéiben a főfigura jelentőségének meghatározására szolgálnak. A kép tetején, középütt lebeg Fáma, harsonájával hirdeti a császár dicsőségét. Jobbra az előtérben a folyamisten egy medve kíséretében a Száva folyót jelképezi. Vjlágos a kép jelentése: harcba kell szállni a Száva mentén, győzni Bellona, a hadistennő segítségével, hogy azután Fáma hirdethesse a győzelmet, és Rudolf fejét győzelme jeléül diadém ékesítse. Rubens Medici Mária magasztalását szolgáló festménye a Medici-ciklus egy darabja, melyen a mitológiai és a történelmi események valóságos tündérmesévé ötvöződnek. A főszereplő a királyné és IV. Henrik. A remekművön az a jelenet látható, amikor az új királyné 1600. november 3-án a toscanai díszgályán megérkezik a marseille-i kikötőbe. Éppen a partraszállás ünnepélyes eseménye pereg le szemünk előtt. A francia királyságot megtestesítő, Bourbon-li- liomakkal díszíett selyemköpenyben lévő férfialak előrehajolva, jobbjában jogarral üdvözli az új királynét, és kéri, lépjen be Marseille-be. A baldachin alatti, kissé színpadiason beállított koronás nőalak, Marseille város jelképe, szintén hódolatát rója le. A dúsan faragott díszgálya előterében najádok, sellők és tritonok láthatók. B. Strozzi: A Hírnév allegóriája B. Spranger: II. Rudolf allegóriája L. Lotto: Az alvó Apolló 35
