Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)

1992 / 1. szám

Lord Byron (D. Levine karikatúrája) tő. Társkeresése, barátjához fűződő aberrált kapcsolata sem oszlatta el csillapíthatatlan, néhol eszelősnek tűnő magányérzetét. E gyötrő magá­nyosság jegyében kiált fel kétségbe esetten: „Hol van számomra segít­ség? / Sehol egy baráti kéz!" Végzetes barátságuk másik tagja, a sze- lídebb, bár nem kevésbé fájdalmas hangon verselő Verlaine, többször szakítja meg, majd reménytelen próbálkozással folytatja polgári családi életét, hol Rirríbaud-hoz fűződő egészségtelen kapcsolatában, hol hölgyek­től remélve megnyugvást, a világirodalom egyik legszomorúbb szonett­jében egy „halni még nem merő, élni már megúnt" férfi szavaival kéri egy iránta közömbös asszonytól a magányosságtól való megszabadítást. A kettejük utódjának tekinthető Apollinaire-nek, a megnyugvást adó sze­relmet különböző ország- és világrészbeli nőktől remélő vágya a fehér-, kieol- és barnabőrű szeretőktől hasztalanul várt feloldódás a kínzó ma­gányosság alól. Nőkeresése során megértés helyett csak értetlenséget, hű­ség helyett csalfaságot talál. Egyik legmélyebb szerelmi csalódása egy Lou-nak becézett léha lányhoz fűződik, akihez szemrehányóan írja a lány által nyilván soha el nem olvasott versében, hogy „Elég egy táncos éj, I Hogy engem elfeledjél.” Az angol Byron élete alaptalan vádaskodások és kíméletlen sorscsapások kalandokkal és élményekkel tarkított sorozata. Annához című versében egy értetlen és hűtlen nőhöz intézi szavait: „Mert nő vagy, ura­lomra, csalásra teremtve, / S aki lát, még is tud bocsájtani neked." Shelley is jómódú cSGÍódbói származott, de apja első, valóban meggon­dolatlan házasságkötése miatt kitagadta őt. Az apai intelem beigazoló­dott: a költő elválik hűtlen feleségétől, aki később öngyilkosságot követ el, ő pedig egy anarchista filozófus lányát veszi nőül. A szabadságnak és a szabad gondolkodásnak Byronnál is eltökéltebb híve, beleértve a nők szabadságának olyan értelmezését is, amelyet hűtlenségével első fe­lesége vele szemben gyakorolt. Ezt a megcsalatást is azzal a költészeti - leg tetszetős, ám filozófiailag tarthatatlan éteri felfogással fogadta, ame­lyet ódájában a szép és a jó fogalmának egybemosása fejez ki. Az an­gol romantikus költészet triászának harmadik tagja, Keats szegény csa­ládból származó, beteges és előnytelen külsejű férfi volt. Egyetlen sze­relme, egy léha és kacér, de Keats mellett kitartó leány nem oszlathatta el a költő kínzó magányérzetét. „Bánatommal olyan egyedül vagyok, / hogy lelkemben nincs más, mint bú és kétség" - írja A reményhez című versében. Amit Puskin szinte váteszi módon Lenszkij szerepében, az Anye­ginben megírt, az a sors rajta is beteljesedett: a feleségét elcsábító kül­földi kalandorral vívott párbajban vesztette életét. Keserű hangon írta hűtlen feleségének: „Halálom lesz majd hűtlenséged jutalma." Zrínyi Miklós gróf, a szigetvári hős dédunokája A szigeti veszedelem elő­szavában említi, hogy régebben, „ifjú elmével” viszonzatlan szerelem kín­jai közepette kellett Viola kegyetlenségével megküzdenie. Ányos Pál, aki az Európa-szerte divatba jött romantikus líra első magyar költőjének te­kinthető, az ösztönélet törvényszerűsége és az egyházi felfogás ellentmon­dásossága következtében hordozott szívében kínzó szerelmi bánatot. Ti­zenhat évesen belépett a Pálos rendbe, majd rövidesen beleszeretett egy vele csaknem egykorú leányba. A rendfőnökség rosszallotta ezt, megtor­lásként egy elzárt kolostorba küldte. Ott, a közeli erdőben rejtőzve írta a sebzett szívű költő, hogy „bátran sírhat keservében", mentesen azok je­lenlététől, „kiknek kegyetlenség lakozik szívében". Kisfaludy Sándornak csak a Himfy-dalok első részében, a Kesergő szerelemben volt oka panasz­ra. A Boldog szerelem címet viselő második rész már az általa rajongásig szeretett Szegedy Róza viszontszerelméről szól. Boldog házasságuknak harminc év elteltével Szegedy Róza halála vetett véget. Kazinczy felfe­dezettje, a méltatlanul elfelejtett Dayka Gábor szegény családból szár­mazott, s hogy tanulhasson, papnövendék lesz. Nem tudván elviselni a katolikus papsággal járó követelményeket, áttér a református hitre. Meg­nősül, de felesége hűtlensége még jobban aláássa rossz egészségi álla­potát, és alig huszonhét évesen meghal. Csokonai szerelmi csalódottsá­32 ozigethy karikatúrája neltay Jenőről _ , . ............................ A. Puskin (D. Levine karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents