Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)
1992 / 1. szám
szetünk így is legimpozánsabb művének szellemisége múlt századi nagy történelmi festőink nyomdokain halad. A megemlékezés ugyanúgy emlékmű szerepet vállal, mint egykor Benczúr Gyula a Budavár visszafoglalásával. A freskóterv eszmei tartalma nem az öldöklésre, hanem a megbékélésre összpontosít. Nem bosszútól fűtött, sok évtizedes rabságot megtorolni akaró magyarok a szereplői Z. Soós képének, hanem az igazságos és jögos tulajdonukért küzdők serege. A hatalmas művet középen teljes hosszában egy széles szalag osztja két részre, ezáltal válik lehetővé egyazon időben két esemény világos előadása. Felirata Berzsenyi Dánieltől vett idézet: „Nem sokaság, hanem lélek, szabad nép tesz csudás dolgokat! Tud győzni e nép, Attila sarja ez." A felső részen a magyar harcosok dinamikus felvonultatása a török uralom százötven évének harcaira utal. Az alsó mezőben már a vár utolsó török megszállóinak elvonulását látjuk. A felső rész főalakja Zrínyi Miklós keltő és hadvezér, aki ekkor már csaknem húsz éve halott, de szenvedélyes hazaszeretetével, írással és karddal egészen addig harcolt a török ellen, míg 1664-ben ama bizonyos vadkan a Csáktornyái vadászaton végzett vele. Az ő alakja jelenti az erőt adó irányítást. A bástyán vonuló harcosok zsúfolt csoportja látható. Az erődítmény legmagasabb pontján lejátszódó jelenettel záródik a kompozíció felső része: a magyar vitéz a ruhátlan felsőtestű, lehajtott fejű Alagút Rómában látható üvegablakain pedig a magyar szentek alakjait mindenütt magyar típusokkal elevenítette meg. Évtizedeken át ontotta szebbnél szebb műveit, amelyek a természet és az ember kapcsolatának összefonódását sajátos egyéni módon sugározzák. Növények, virágok, gyümölcsök, ékkövek mélytüzű színekkel varázsolt képein a természet pazar változatosságát érzékelteti. De még a göcsörtös, olykor játékos, olykor drámai hatású fatörzsek megjelenítésével is sajátos ismeretanyagot szolgáltat. Kimeríthetetlen variációs kedvvel festi ezeket. Modern grafikai ciklusa, a Térformák nagy készségét árulják el a változatosságra. Az izgalmas geometriai alakzatok, a hajlékony vonalak, a fény és a mozgás örök sokféleségének megjelenítésére születtek. Művészi munkásságán kívül, mint városának polihisztora, hosszú évtizedeken át a múzeum és az oktatási ügyek tevékeny szellemi irányítója volt. Z. Soós István 1990-ben mintegy hétszáz darabból álló életművét Kaposvárnak ajánlotta fel. TELEPY KATALIN Puli török vállára teszi kezét, mintegy a megkegyel- mezés jeléül. A grandiózus grafikai mű alsó kompozíciójának történései ellenkező irányban, jobbról bal felé vezetik a figyelmet. Itt a főalak a jobb sarokban, hordszékén az utolsó várvédő pasa, kezében az átadás jelképe, a város kulcsai. Mögötte vonul a várból kiözönlők sűrű csoportja, előtte pedig a sorfalat álló magyar vitézek és lovon a magyar vezérek. A kopjék erdeje a visszavonhatatlan tényt erősíti, hogy a vár addigi védőinek szerepét a magyarok vették át. így zárul be a kompozicionális kör. Z. Soós István a rangos művészi múlttal rendelkező Kaposváron alkotott. Köztudomású, hogy a város hírét Zichy Mihály, Rippl Rónai József, Iványi Grünwald Béla, Bernóth Aurél, Kunffy Lajos és Vaszary János gazdagította maradandó értékekkel. Míg azonban a nagy elődök működése itthon és külföldön már széles körben ismertté vált, a kortárs művészet e jeles képviselőjét nemhogy az ország, de még a megye közönsége sem ismeri eléggé. A híressé vált elődök sorába emeli már az a bátorság is, mely- lyel sok alkotásában kifejezte a másság igényét, vállalta a szokatlan festői gondolatok megoldását. Technikai tudásának, újszerű színelméletének vértezetében az elmúlt évtizedek során olyan műveket alkotott, amelyek hasonlíthatat- lan egyéni jelzésrendszerrel vezettek el kitűnő alkotások születéséhez. Gazdag művészi tevékenységének része freskófestői munkássága, a megye és a város középületeiben, templomaiban Tölcséres 4
