Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)
1990 / 3-4. szám
is női szerzetesrendi monostorokban készültek. Ilyen monostort alapított a király 1018 táján Veszprémben: ,,én, a keresztény István, az egész Magyarország királya, Veszprémben létrehozva, fenntartva és berendezve a legszentebb Istenanya érseki monostorát, és összegyűjtve benne apácák seregét, magam, egyszersmind hitvesem és gyermekeim lelki üdvéért és a Pannóniáért”. E monostor a mai Várhegytől nyugatra feküdt a Séd patak völgyében. Minden valószínűség szerint itt készítették a fehérvári bazilika számára azt a díszes miseruhát, amelyből később a magyar királyok koronázási palástját alakították ki. Ezen láthatjuk István király alakja mellett Gizella királyné hímzett ábrázolását is, amint kezében egy templom- modellt tart, vélhetően a királyné által építtetett veszprémi püspöki bazilikáét. Gizella rendszeres veszprémi tartózkodására utal a XII. század elején lejegyzett Szent Imre legenda. A királyi pár gyermeke, Imre herceg „egyik éjjel titokban, csupán egyetlen szolgát magához véve imádkozni ment abba az igen ősi és ódon templomba, amelyet Veszprém városában Krisztus drága vértanújának, Györgynek a tiszteletére építettek, hogy ott imádságba elmerülve magában azt fontolgassa, milyen még kedvesebb dolgot ajánlhat fel Istennek." A mai püspöki székesegyház mellett ma is látható a valószínűleg X. századi eredetű kerek kápolna alapja, amelyben az ifjú Imre gyakran megfordult. Gizella királyné 1006-ban ajándékozta anyjának a regensburgi Niedermünster apácakolostor bazilikájában lévő sírjára azt az ötvösremeket, amelyet Gizella-kereszt néven ismerünk. Ezen látható az anya és leánya arany domborműves ábrázolása térdelő helyzetben. Gizellát az ötvös úgynevezett nyitott koronával ábrázolta, amely talán annak a Gizella-koronának az egyetlen, fennmaradt ábrázolása, amelyet 1217-ig a veszprémi székesegyházban, tehát a királyné által építtetett bazilikában őriztek. Ezt a drágakövekkel díszített, színarany diadémot II. András király szentföldi hadjárata költségei fedezésére elvitte és elzálogosította. Rendkívüli értékére utal az is, hogy 1222-ben a király két oklevélben is jelentős adományokat tett a székesegyház javára, kárpótlásul az elvitt koronáért. Gizella életét a sors több csapással sújtotta: gyermekei már kiskorukban meghaltak, egyedüli reménységét, Imre herceget, a kiváló nevelésben részesült trónörököst pedig 1031-ben ragadta el a halál. Mindezt betetőzte férje elvesztése. A korabeli krónikaíró szerint az özvegy királyné saját birtokain jócselekedetek gyakorlásával töltötte idejét. Minden valószínűség szerint veszprémi udvarházában élt, és a veszp- rémvölgyi apácamonostor patrónájaként tevékenykedett dédanyja, Mathild özvegy királyné quedlinburgi példáját követve. Birtokai jövedelmének nagy részét szétosztotta a szegények között. Szent István utódai, Péter, majd Aba Sámuel nem nézték jó szemmel Gizella a tevékenységét, mert a királynéi vagyon megfogyatkozását látták az özvegy jótékonykodásában. Péter király megfosztotA monostort ábrázoló rajz A gótikus kenotáfium a XI. századi sírlappal 4
