Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)
1990 / 2. szám
s azóta pedig Czestochowa kincse lett. E kép kultuszát főleg a pálos szerzetesek terjesztették, akik magukkal vitték a modell másolatait. Tudjuk, hogy a kép megkülönböztetett tisztelete különösen a török elleni háborúk befejeztével erősödött meg Magyarországon és a környező országok némelyikében. A hagyomány szerint a törökök ellen hadba induló lengyel király, Jan Sobieski elzarándokolt Czestochowába, ahol vállalkozását a Szűz védelmébe ajánlotta. A kegyképről több másolatot is készíttetett: egyet a pajzsára erősítve hordott, egy másik előtt pedig a hadjárat alatt ájtatoskodott. Ez utóbbit a győztes harcok befejeztével a Bécs melletti Kahlenbergben helyezték el. A török elleni háborúk végső győzelmét a hívők, különösen a pálos rendi szerzetesek a Czesto- chowai Mária pártfogásának tulajdonították. A lorettói és passaui kegyképek mellett ez is a pogány török elleni küzdelem szimbólumává vált. Közép-Kelet-Európában, így hazánkban is több pálos kolostor templomában került az oltárra a Fekete Mária, de a ferencesek is hozzájárultak a kép tiszteletének terjesztéséhez. Csornára egy premontrei prépost, Schrabel Tádé hozta el a képet 1757-ben a csehországi Grádicsból. Magyarországon a leghíresebb a máriapócsi görög katolikus búcsújáró hely Fekete Máriája. A tizenöt hazai Fekete Madonna közül tizennégy a XVIII, századból származó festmény, jobbára a lengyel kegykép típusának variánsai. Mind tudatos archaizálásról tanúskodnak, s a bizánci ikonfestészetben kialakult Ho- digitria ikonográfiái típusra emlékeztetnek. A magyarországi variánsok némelyike, például a szegedi alsóvárosi templomé, amelyet 1740-ben a szegedi Morvay András festett, nemcsak egyszerű másolat, hanem a modell igényes újrafogalmazása. Egy nevezetes szoborról is tudunk: Máriabesnyőn a Loretto-kápolnát építtető Grassalkovich Antal Lorettából rendelt egy szobormásolatot. Végül is egy másik csodatévő szobor került a főoltárra, míg a Lorettából A czestochowai Madonna, részlet 17
