Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)
1990 / 2. szám
Galilei földi és Kepler égi mecha kaja Newton munkássága révén vöződött egyetemessé. A XVIII, s; zad embere a tudomány uralko irányzatának, a mechanikának a I völetében élt. Részint ehhez kapa lódott az időszak egyik alkotó lár elméje, Kempelen Farkas (173 1804) munkássága is, aki állami vatalnok, tudós, kutató, építész, f találó és gépszerkesztő volt egy s; mélyben. Kempelen pozsonyi i mesl családban született, tanúin nyalt is szülővárosában, majd Gy ben, Bécsben és Rómában végez Jogot, filozófiát tanult, a rézmetsz gyakorolta, de a matematika és fi ka is érdekelte. Karrierje fiatalon dúlt, ugyanis Mária Terézia törvéi könyvét rövid idő alatt sikeresen f el újabb találmánya, a kondenzátorral megépített gőzgép. Buda vízellátásának javítására vízemelőt tervezett. A Duna partján fúrt kutakból, a mai Várbazár elején állott két lóhajtásos szivattyú húzta fel a vizet. Kempelen megszerkesztette a gőzturbina ősét, elkészítette a Száva— Adria csatorna tervét, részt vett a budai vár építkezésében. Tervei alapján készült el a budai Várszínház, ahol hazai színpadon elsőként hangzott el magyar szó 1790. október 25-én. 1769-ben Mária Terézia fél évre szabadságolta a 35 éves Kempelen Farkast, a temesvári kormánybiztost. Kempelen rézkarca, 1791 A BOSZORKÁNYMESTER Kempelen rajza a beszélőgépről dította le latinról németre. Előbb az udvari kamara fogalmazója, titkára, majd tanácsosa, huszonöt éves korában pedig a magyarországi sóbányák igazgatója lett. Kempelen rövidesen tanúbizonyságát adta szervezői és mérnöki talentumának. 1768- 71 között a Bánát telepítési kormánybiztosaként mintegy harminchétezer családot telepített le a nép- telenné vált területeken, ahol falu- közösségeket szervezett. Bevezette a délvidéken a lentermesztést, és selyemgyárakat létesített. Az eredmények és személyes közbenjárása hatására Mária Terézia a határőrvidéket végül visszacsatolta Magyar- országhoz. 1773-ban Kempelen megalapította Pozsonyban hazánk első zálogházát. Kempelen minden akadályt leküzdve, pénzt is biztosítva megszervezte és 1776-ban gyakorlatilag is irányította a nagyszombati egyetem Budára, a várba költöztetését. A „boszorkánymester" hírében álló Kempelen tervei alapján elkészültek a pozsonyi vár vízszükségletét biztosító „vízmerítő” gépek és a kútszerkezet, a pozsonyi hajóhíd, a schönbrunni császári palota szökő- kútjai és látványos vízesése. 1774- ben különleges mozgatható ágyat konstruált a himlőből lábadozó Mária Terézia részére. 1777-ben készült Az első kísérlet a beszélőgéppel 13
