Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)
1990 / 2. szám
készültek, a legszebb darabok pecsétlő része azonban barnásvörös színű karneolkő, melyet az írásjelek mellett sokszor rózsák és leveles indák is díszítenek. Jellegzetes török ékszer volt a viselet egyik legfontosabb tartozéka, a turbándísz. A szultánok viselte darabok aranyból készültek és ritka madarak tollaival ékesítették őket. Ismerünk azonban ezüstből, sőt rézből készült turbándíszeket is. Ezekről sok esetben hiányzik a tollak befogadására szolgáló kis tokocska, helyette magát a madártollat utánzó, fémből készült rezgőket találunk. E típus szép példája a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében lévő, ezüstből készült, szultáni tugrával és bevésett fémpróbával hitelesített kis turbándísz. Hasonló darab lehetett az a mára már sajnos elveszett tárgy, mely hajdan török zsákmányként került a Batthyány-Strattmann család tulajdonába. Leírása szerint sárgarézből készült, alakja pajzsra emlékeztetett, négy smaragd és két gyémántutánzat díszítette. A török ötvösség egyik jellegzetes ága volt a Tebriz elfoglalása után perzsa hatásra meghonosodó nefrit, illetve jade-kő faragás. I. Szulejmán uralkodása idején (1520—1566) már működött Isztambulban egy műhely, amely kifejezetten fegyverek díszítésére szolgáló, arany- és ékkő-bera- kásos kis nefrit-és jade-lapocskákat készített. E művészeti ág egyik késői, igen szép példánya az a nefritköves véretekkel ékesített férfiöv, mely mint számos más török fegyver, lószerszám és nyereg a XVII. század Török férfiöv kapocspárja végi törökellenes háborúk során jutott a győztes hadvezérek egyikének tulajdonába, majd később valamelyik európai múzeumba. Ez az öv eredetileg Esterházy Pál nádoré volt. Valószínűleg azonosítható a nádor fraknói kincstárának 1721-25-ös leltárában szereplő övvel, melynek leírása így szólt: „Egy igen szép aranyos kövekből kirakott 17 boglárok- bul álló Török öv." A török ékszerek figyelemre méltó darabjai az ékszerként is viselt talizmánok, talizmántartó tokok. Evlia Cselebi is említi az isztambuli céhekről szóló színes leírásában, hogy az ötvösök és pecsétvésők között külön csoportot alkottak a talizmánvésők. Az ékszerként viselt talizmánokról a XV[—XVII. századi hagyatéki leltárakban is szó esik. Az edirnei hagyatékokban szereplő „bazubend” nevű tárgy, melyet karperecként a felsőkaron viseltek, s belsejébe rövidebb Korán-verset vagy bajtól óvó fohászt helyeztek, megtalálható a magyarországi anyagXVII. századi török pecsétgyűrű ban is. Az 1587-ben Budán elhunyt Ali Cselebi tulajdonában például egy ezüstből készült darab volt. A talizmánok egy másik típusát, a kis henger alakú tokocskákat láncra vagy zsinórra fűzve, nyakba akasztva viselték. Belsejébe szintén Koránidézetet vagy bajtól óvó fohászt helyeztek. E tárgytípus széles körben elterjedt, számos példáját ismerjük az anatóliai néprajzi anyagból, de igen gyakori volt ez a forma Közép- Azsiában, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán török népeinek viseletében is. Magyarországon az egri vár ásatása során, török kori rétegben találtak egy ilyen talizmántartó tokocs- kát, a benne lévő kis papírszelettel együtt. Ez utóbbinak, illetve a reá írt szövegnek egykori tulajdonosa biztosan komoly erőt tulajdonított, ezért őrizte az ezüstből készült, ékkövekkel díszített tokocskában. Egy hasonló formájú, de sokkal igényesebb kivitelű, szintén nyakban viselt tokocskát őriz a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye. Az aranyozott ezüstből készült, drágakövekkel és korallszemekkel ékesített tárgy valószínűleg a XVII. század második felében készült, Anatólia vagy a Balkán valamelyik jelentősebb városának ötvösműhelyében. Mérete alapján Korán-tartónak kell tartanunk. A Dél-Magyarországon, illetve szerbiai lelőhelyeken előkerült törökös balkáni ékszerek a török és az itt élő balkáni szláv népek művészetének kölcsönhatásait tükrözik. Ezek az ezüstből készült, filigránnal, illetve apró, lecsüngő ezüstlemezkékkel díszített fejdíszek, nyakláncok és fülbevalók többnyire érmekkel együtt kerültek a földbe, így korukat is nagy biztonsággal meg tudjuk határozni. E típus egyik szép példája a XVII. század végén elrejtett battonyai törökös ékszer-együttes. GERELYES IBOLYA Nyakban viselt korántartó 9
