Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)
1990 / 2. szám
dekorativitást. (Ásó ember, 1922, Kaszás paraszt, 1925-26, Magvető, 1925-26, Pásztor bárányokkal, 1931, Kőműves, Pék, Házépítő, Szövőnő, 1933) Sok esetben a cselekvő figura szinte teljesen kitölti a kárpit felületét, a rosszat eltávolító, teremtő emberiség szimbólumaként. (Korhadt fa - Fehér ember baltával, 1923-24) Ferenczy Noémi a szövést előkészítő munkafolyamatok minden fázisát maga végzi. Aprólékos precizitással tervezi meg gobelinjeit, számtalan akvarell vázlaton keresztül érleli az ötletet. Végül a kárpittal azonos méretű kartonon önti formába a letisztult gondolatot. Ezután kezdi a szövést, melyet alulról felfelé haladva végez (Rőzsehordó nő, vázlat, 1924- 25). Művészi hitvallásnak is tekinthető Szövőnő című gobelinje: a hatalmas szövőszék előtt háttal ülő fehéi ruhás nőalak tulajdonképpen magc Ferenczy Noémi, akinek életcélja művészetének lényege a készülő Mű. Fivére, Béni életét, művészetét ha6 sonló étetelvek irányították. Az édesapjától örökölt művészi fegyelem, komolyság és etikai tartás párosult az édesanya által közvetített műveltséggel, több nyelv tudásával, nyitottsággal minden új iránt. Örökölt egyfajta szélsőségektől óvó józan mértéktartást is, továbbá azt a derűs bölcsességet, melynek segítségével mindent, még saját tevékenységét is tudta némi iróniával szemlélni. Ferenczy Béni nemcsak a XX. századi magyar szobrászat iskolateremtő mestere, számon tartjuk őt mint az éremművészet kimagasló alkotóját, rajzai pedig nemcsak szobrászrajzok, vázlatok, hanem önálló értéket is teremtő, sokszor festményszerű alkotások. Ferenczy Béni végigjárta az európai iskolákat, tanult Firenzében és Münchenben az Akadémián, Párizsban Bourdelle-nél és Archipenkónál ismerkedett a modern törekvésekkel, a kubizmussal. Próbálgatta a különböző művészi hatásokat, elméleti módszerekkel barátkozott, hogy később aztán létrehozza egyéni hangú, érzékeny, poétikus humanizmust árasztó szobrászatát. Korai műveiben szakít a festői megoldásokat előtérbe helyező, a plasztika sajátosságait figyelembe nem vevő szobrászattal, és visszatér a klasszikus görög művészethez. Itt a forma és nem az illusztratív hatás, a mozgalmasság uralkodik. Bronzszobrain e felfogás mellett felismerhetőek a szecesszió formajegyei is, a dekorativitás és érzékeny felületkezelés. (Noémi fej, 1917). A kiválóan megszerkesztett, mértanion zárt, a konstruktivizmushoz közelitő kompozíciókat is átmelegíti Ferenczy Béni líraisága, érzékenysége (Álló férfi, 1919). A húszas évek elején készült kis faszobrokban visszanyúl kubista tanulmányaihoz. Az éles síkokkal kialakított szaggatott felületek ellenére szelíd fájdalom lágyítja ezeket a kis faragványokat (Női akt, Térdelő férfi, 1923). Ferenczy Bénit mértéktartó művészi alkata visszatartotta attól, hogy a kubizmustól eljusson az absztrakcióig, mert számára a művészet középpontjában mindig az ember áll. Véleményét később így fogalmazta meg: „A művészet nem kerülhet válságba, csak akkor, ha elszakad az embertől és az emberitől.” A húszas évek közepén készült művekben már megtalálhatjuk FerenFerenczy Noémi: Korhadt fa, 1923-24 Ferenczy Noémi: Rőzsehordó, 1925 czy művészetének jellegzetes vonásait. A biztos, zárt kompozíció, a témaválasztás és ennek megfogalmazása az útkeresés befejezését mutatja. Ez a folyamat itt megszakad, mert 1932-ben három évre Moszkvába megy, s ez idő alatt szobrászattal nemigen foglalkozik. Éremművészetében jelentős ez az időszak. Itt készíti el a művész-érmek első darabjait (Daumier, Goya, Michelangelo, Poussin), melyek egy nagyszerű sorozat elindítói. Itt mélyed el Michelangelo művészetének tanulmányozásában, ennek hatása nemcsak szobrain, de vörös krétarajzain is erőteljesen jelentkezik. És itt találkozik újra a régi nagybányai ismerőssel, aki második felesége lesz. Erzsi asszony életének társa és művészetének ihletője, alakját, arcát számtalan művén felismerhetjük. 1935-ben Bécsb'e költözik, majd 1938-ban végleg Budapesten telepednek le. Érett korszakában plasztikai szabályokat megtartó, irodalmi utalásoktól, kötöttségektől mentes,
