Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)
1990 / 1. szám
A művész a korhűségre törekedve gondosan tanulmányozta a fennmaradt emlékeket. A bronzból megformált szobrot 1902-ben a Köröndön állították fel. Az ötvenes években a figurát a Kö- röndröl az ezredéves emlékmű egyik megüresedett helyére vitték át, és az alkotás nemcsak stílusában, hanem méretében is tökéletesen illett az emlékmű többi szobra közé. Ugyancsak a korhűség érvényesül az 1912-ben Szegeden felállított II. Rákóczi Ferenc-lovasszob- ron, amelyért a művész annak idején az Ipolyi- díjat is megkapta. Lyka Károly szerint itt a paripa „utolérhetetlenül részletezett anatómiai mintapreparátum", a lovason pedig a szobrász még a páncél szegecseit is a XVII—XVIII, századi vértesipar céhbeli szabályai szerint ábrázolta. Erre a művére is a gondos, világos kompozíció és a részletgazdag megformálás egyensúlya jellemző. A barokkos pompájú, dinamikus bronzszobor ma is Szeged egyik büszkesége. A Munkácsra tervezett, már öntésre kész Árpád-lovas- szobor felállítását viszont az első világháború kitörése megakadályozta. A harmincas évektől a budai Várnegyedet Vastagh két újabb alkotása díszítette: 1935-ben ágyúdörgés és katonai díszfelvonulás közepette leplezték le Görgey Artúr Hadik András lovasszobra tót az aktábrázolás mesterének is mutatja. A művész számos síremlék elkészítésére is megbízást kapott. Az ő műve a Kerepesi temetőben Pállik Béla, a főleg állatképeivel ismertté vált festő és Heim Pál, a neves gyermekorvos kő síremléke. Pállik síremléke a kereszt tövében ju- haival álló öreg juhászt, Heim Pálé pedig gyerekeket gyengéd mozdulattal átölelő nőalakot ábrázol. Mindemellett a mester különféle témájú, dekoratív kisszobrokat (Tevehajcsár, Európa elrablása, A Szent Korona felajánlása stb.), a Szent istván-bazilika számára néhány márványból faragott angyalfigurát, a pesti Tudomány- egyetem számára Pázmány Péter ülő bronzszobrát, plaketteket és még sok más egyebet készített. A szobrászművészet terén szerzett érdemeiért a magyar érdemrend középkeresztjét és a magyar Corvin-koszorút is megkapta. Müvei népszerűségét az is jelezte, hogy némely alkotásáról, így a Csikósról is kisméretű, igen keresett herendi porcelánok készültek. Páratlan termékenységgel dolgozott egészen 1946-ig, Budapesten bekövetkezett haláláig. Sok más századfordulós szobrászhoz hasonlóan őt is méltatlanul ítélte feledésre az utókor. FALUS JANOS Csikós, 1901 Rákóczi Ferenc lovasszobra, 1912 bronzból mintázott lovas szobrát, amely az Anjou- bástya Esztergomi rondelláján állt (a háborúban megsérült szobrot később lebontották], 1937-ben avatták fel a Szentháromság és az Úri utca kereszteződésénél Hadik András tábornagy ugyancsak bronzból megformált lovas figuráját. A XVIII, század legendás alakjának szobrát az 1702- ben felállított harmadik, későbbi nevén Hadik- huszárezred tagjai emelték, és egyben ez lett az ezred elesett katonáinak emlékműve is. Hadik elegánsan üli meg lovát: hamis póznak itt nyoma sincs, és a finom arányok, a nem túl nagy méret és a szerencsés arányú talapzat még fokozza a közvetlenséget. A látszólagos nyugalomban ugyanakkor feszültség és mozgalmasság rejlik, amit a művész a huszártiszti ruhában ülő lovas oldalt forduló fejével is érzékeltet. A szobor talapzatában üvegtokba rejtve elhelyezték az ezred 1702 óta elesett hősi halottainak névsorát. A mester többek között művésztársait, például Madarász Viktort és Benczúr Gyulát is megörökítette. A Gutenberg (az egykori Sándor) téren található Fodor Józsefet, közegészségügyünk úttörőjét megörökítő bronz mellszobra, melyről 1909-ben, a nemzetközi orvoskongresszus ünnepségei során hullott le a lepel. A talapzat bronz domborművén a gyógyítás görög istene, Aszklépiosz lánya, Hügieia, az egészség megszemélyesítője látható:, a kecses nőfigura az alko27
