Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)
1990 / 1. szám
nemcsak a sok száz éves kövekben, az életben is itt hagyta a nyomát. Az északnyugati határvidéken (ahol a hadvezér tartózkodott, mert a hindu király legyőzése után a hegyek közé vonult gerillákkal kellett harcolnia) van egy elzárt régió, ahol ma is különös, saját kultúrájú, egymás közt házasodó pogány nép él: a kafir nyelvet beszélő kalashok. Legendáik, de a kutatók szerint sem lehetetlen, hogy valóban görög makedón származású népcsoportról van szó, melyet a hadseregből leszakadozott telepesek hoztak létre. A Swat völgye Kínából és Tibetből érkezett zarándokok szent helyévé vált. Leghíresebbjük a hetedik században élt Hszuan Csang kínai szerzetes, aki nem kevesebb, mint ezernégyszáz kolostor létét jegyezte fel. Ebben az időben a gandhara kultúra már hanyatlóban volt, az V. századtól kezdve folyamatos északi barbár támadások miatt. Gandhara, vele a magasan fejlett buddhista kultúra és a kusán birodalom a X. századra tűnt el teljesen. Átmenetileg zűrzavaros időszak következett, a hindu és buddhista vallást az iszlám, a kusánokat előbb a szikhek, majd végül a britek váltották fel. A kusán birodalmat az i. sz. III. században a perzsa szasszanidák csatolták birodalmukhoz, majd a szintén buddhista Gupta birodalom keletkezett belőle. Ez utóbbi folytatta, illetve fenntartotta a kulturális és kereskedelmi kapcsolatot a Róma örökösévé lett Bizánccal, Perzsiával és Kínával is. Csak az V. századi hun támadás vetett véget a virágzó kereskedelemnek és kultúrának. Mire azonban a hanyatlás bekövetkezett, az élénk forgalom már meghozta gyümölcsét: Gandharát elpusztíthatták szülőföldjén, más alakban, más népek keze által mégis újjászületett, tovább élt. Az európai tudományos világ egészen a huszadik század első feléig csak mendemondákból hallott arról, hogy a korai buddhizmus gyökeret vert Belső-Kínában. A nagy hegyekkel körbevett Tarim-medence, benne a Takla-Makán sivataggal egyike a világ legkellemetlenebb éghajlatú vidékeinek. Európai utazó sokáig a közelébe sem merészkedett. Elsőnek Sven Hédin geográfus vágott át rajta, régész szemmel nem tekintve a vidéket. Ezek után már nem Bronz mellékalak egy Siva-ábrázolásról A Kalash-völgy hegyoldala sokkal kutatók és kincsvadászok serege kerekedett fel, hogy bejárja a mai Kína Hszincsiang tartományát. Fáradozásuk eredményeként a homoksivatag közepén, a Turfán melletti Bezeklikben, a Kanszu tartománybeli Dunhuangban, Koriában, Aksuban és más helyeken csodálatos épségben maradt buddhista kolostorok, festett barlangtemplomok bukkantak elő az ismeretlenség homályából. A tudományos világ lázban égett: egy elfelejtett, elveszett kultúra nyomára bukkantak, amelynek ihletéi és első képviselői a Kína felől Indiába Gandharán keresztül zarándokló szerzetesek voltak. A belső-kínai buddhista műveltség kialakításában ily módon erős szerepet játszott az európai—indiai— görög—római— hindu Gandhara befolyása is. Példája mutatja, hogy az eurázsiai kontinens kulturális fejlődése milyen szerves egységet képezett és képez ma is. BORSOS BÉLA 17
