Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)
1990 / 3-4. szám
Munkácsy M.: Liszt Ferenc arcképe, 1886 lú művész, Benvenuto Cellini alkotásaitól Berlioz róla írt operája, és ha nem is azonos jelentőségű, de méltatlannak sem mondható Ponchielli Gioconda című operája, amely Leonardo da Vinci Mona Lisájáról szól. Érdekességek azok az operarészletek, amelyekben a kép mint műalkotás van jelen a színpadon. Ilyen Mozart Varázsfuvolájában a Paminát ábrázoló medalion, amelynek láttán Tamino szerelemre lobbanva énekli el gyönyörű tenor-áriáját, valamint Puccini Toscájában a kép-ária, amit Cavarradossi festő az énekesnőszerelmeséről mintázott Madonna-kép elkészültekor ad elő. Zeneművek komponálására ihlető festmények mellett szép számmal akadnak olyan képzőművészeti alkotások, amelyek zeneművek hatására keletkeztek. A Thomas-opera hősnője, Mignon, eredetileg Goethe regényének alakja, szép mellszobor alkotására serkentette Rodint. Feren- czy Károly festett képet Az arlesi lány címmel; ez a címe annak a Bizet által eredetileg egy Dau- det-színmű kísérőzenéjéül írt, majd kétrészes szvitté feldolgozott zenekari műnek, amely Bizet- operák balettzene-betétjeként is hallható. A később francia nemzeti himnusszá lett, de l'lsle szerzetté forradalmi induló, a La Marseillaise a párizsi Diadalív egyik domborműve. A latin-amerikai tüzes daliamé induló, a Guantanamera, amely a kubai forradalom idején vált ismertté, Manzut ihlette szobrászi ábrázolásra. Akadnak továbbá olyan képek és szobrok is, amelyek tárgya nem egy-egy zenei jelenet, hanem elvont értelmezésben maga a zene. Ilyen többek között Matisse, Bourdelle, Ferenczy és Aba Novák egy-egy műve; címük legtöbbször Zene, Muzsika vagy A zene. Zene és képzőművészet kapcsolatát jelzik azok a Claudianus és a Múzsa, Milánó, 400 k. I. Noguchi: Gershwin J. Moleanaer: Zenélő pár szobrok, festmények, érmék, domborművek is, amelyeket alkotóik zeneszerzőkről festettek, mintáztak. Többek között Munkácsy festett Lisztről nagyobb méretű képet. Barabásnak a fiatal Lisztről készített festménye még a korabeli divathoz képest is meglehetősen idealizáló, Marton László szobra a zeneszerző nevét viselő téren áll. Erkel legismertebb szobrát Canza Ágost alkotta. Századunk két jelentős magyar zeneszerzőjéről, Bartókról és Kodályról sokféle műalkotás, köztük Csorba, Varga Imre szobra, Beck ö. Fülöp, Asszo- nyi Tamás plakettje és még sok portré készült. A megmintázást Bartók markáns és egyben finom arcéle, Kodály művészfeje különösen vonzóvá teszi a képzőművészek számára. A zenetörténet nagyjai közül J. S. Bachról többek közt Ihle, Mozartról Menzel és di Verona készített emlékművet. Beethoven emlékét szülővárosában, Bonnban, tevékenysége fő színhelyén, Bécsben és Európa- szerte igen sok szobor, köztük Kloeber és Stiel ismert alkotása őrzi, és sikerült alkotás Pásztor János Beethoven-szobra is. Nem mondható el ugyanez Johann Straussnak a bécsi városparkban látható túlcifrázott, aranyozott szobráról. Megra- qadóan kifejző mű Repin Muszorgszkijról festett képmása. Courbet Berliozt, Delacroix Chopint ábrázoló festménye a zeneszerzők életművéhez méltó remekmű. Értékes festmény Deiritz Ravel-képe, közismert Picassónak és a kora művészvilágában otthonos Cocteau-nak Sztravinszkijt ábrázoló ceruzarajza. FODOR ZOLTÁN 62
