Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)

1990 / 3-4. szám

A színház, háttérben a szentéllyel

a dór típusú templomot, mely már mészkőből épült, s homlokzatát Apollón, Artemisz és Létó pharoszi márványból készült szobra díszítette, földrengés rombolta le i. e. 373-ban. Ennek alapjaira emelték a harmadik szentélyt i. e. 360 és 330 között - ennek romjai ma is láthatók. A közel másfélezer négyzetméter alapterületű templomot két neves művész, Xenodórosz és Agathón irányításával építették fel. A minden oldalán oszlopokkal keretezett templom öt részre tagolódik: az előcsarnok után következik a főhajó, ahol Apollón szobra állt, majd a hátsó csarnok, itt az áldozati ajándékokat és a templom kincseit őrizték, s ehhez kapcsolódik a várószoba és a jóshelyiség. Ez utóbbi kettő rongálódott meg a legA Föld köldöke

nagyobb mértékben, ezért a Delphoi feltárását 1840 óta folyamatosan végző francia régészek máig sem tudták pontosan megállapítani az Omp- halosz eredeti helyét. A hat-hat, illetve tizenöttizenöt tagból álló külső oszlopsorok mellett a főhajóban is állt két-két oszlop. Ma ezek közül néhány ismét látható: négyet a keleti, kettőt a déli oldalon újra felállítottak, így szemünk elé idézhetjük a mitikus szentély egykori pompáját. A szentély előteréből a völgyre tekintve bárom dór oszlop látható. Ezek egy i. e. IV. századi ismeretlen rendeltetésű, kör alakú templomból maradtak meg.

TAKÁCS M. JÓZSEF

21