Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 2. szám
Egész életében a művészetek „fenegyereke", „vásott kölyke”, egy kissé komédiása, de mindenképpen úttörő jelentőségű alkotója volt. Az maradt öregkorában is. Ha Jean Cocteau esetében egyáltalán öregségről beszélhetünk, noha hetvennégy éves volt, amikor 1963-ban meghalt. 1889. július 5-én született, tehát születésének századik évfordulóját ünnepük szerte a világon a költészetet, színjátszást, filmet, képzőművészetet kedvelők. Mert ez a sokoldalú, mozgalmas tehetség rendkívüli alkotó energiával dolgozott e műfajokban, sőt mint kritikus, balettszerző, alkalmi színész is jelentősét alkotott majd fél évszázados pályáján. Nagypolgári, művelt párizsi jogászcsaládból származott. Újságíróként indult, s már 1916-ban verseskötettel jelentkezett. Döntő hatással volt fejlődésére az első világháború utáni pezsgő korszak legnagyobb művészeihez fűződő barátsága. André Gide, Rainer Maria Rilke, Marcel Proust és a kor nagy zeneszerzői, köztük Sztravinszkij tüntették ki barátságukkal. Nagy hatással volt rá az ekkor Párizsban szereplő orosz balett. Vezetője, Szergej Gyagilev számára librettót írt, melyet ő maga koreografált. Már ekkoriban kitűnt, hogy olyan alkotó válik belőle, aki nem csatlakozik semmiféle korábbi irányzathoz, úttörő, szuverén világot teremt maga körül. A francia irodalom nagy tudósa, Gyergyai Albert így írt róla: „Híve, sokszor előfutára, nemegyszer csak bohóca volt kora minden új mozgalmának, divatjának vagy csak hóbortjának, költészetben, regényben, drámában vagy balettben éppúgy, mint zenében, kerámiában, festészetben vagy akár női divatban.” e*/lA * . ' au# **** Cov/ í<u*uuy<W ‘j te fcvweÁ i** a 'TTT örök visszatérés Cocteau elsősorban költőnek tartotta magát, de jelentős volt prózaírói munkássága is. 1929-ben jelent meg a Vásott kölykök (Veszélyes Éden) című regénye, két testvér különös álmokkal, víziókkal, ábrándokkal teli élete kora Párizsában. Nagy hatással volt ez a könyv az európai irodalomra, így Márai Sándorra is, akinek Zendülők című regénye a Cocteau-mű ihletésére született meg. Drámái közül talán a legismertebb a Szent szörnyetegek és a Rettenetes szülők. Az előbbi a színészek világába vezet, míg a másik nagypolgári körben játszódó lélektani dráma. Mindkét darabot nálunk is játszották. Különös, érdekes egyszemélyes drámája az Emberi hang. (A Magyar Rádió A búcsú címen sugározta.) Egy nő éjszakai telefon- beszélgetése, azaz monológja, aki hiába várja és csak telefonon tudja elérni hűtlen kedvesét. Zörejekből, apró kis jelekből, töredékes mondatokból bontakozik ki a dráma. Poulenc operát írt a különös játékból. Az életműbe képzőművészeti tevékenysége is beletartozik. Maga illusztrálta több regényét, színdarabkötetét és élete vége felé több templomot díszített saját freskóival. Filmre vitte drámáit, regényeit, írt forgatókönyvet, dialógust mások filmjeihez, és önálló rendezőként is 14
