Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 1. szám
szempontból is szigetté vált az alnémet nyelvi környezetben. A hercegek azonban a bányászokon kívül például a Hanza-városokból tőkeerős vállalkozókat is megnyertek ügyüknek, és így mintegy negyven év leforgása alatt, 1521 és 1560 között hét új bányaváros: Sankt Andreasberg, Grund, Wildemann, Zellerfeld, Lautenthal, Clausthal és Altenau környékén mélyítettek aknákat a hegység testébe. Az évszázmilliókkal korábban, a mélyből felszálló forróvizes oldatok lerakta ércásványok kitermelését a felszíni kibukkanások lefejtése után egyre mélyebben kellett folytatni. Paradox módon, minél mélyebbre hatolva követték a bányászok az érceket, annál jobban átformálta ez a tevékenység a hegység felszíni arculatát, erdőtakaróját és vizeit. A bányavágatok, tárók, aknák kiépítéséhez, biztosításához nagy mennyiségű fára volt szükség, de fákat kellett kivágni gyakran a fejtések folytatásához is. Különösen kemény kőzetfalak előtt ugyanis farakásból tüzet raktak, a tűztől áthevült kőzetre pedig hideg vizet locsoltak, s az így létrejött és kitágított repedések mentén bontották meg a falat. Emellett egészen a koksz múlt század közepén történő bevezetéséig faszenet használtak a kohókban. De fából épültek a bányavárosok házai, templomai is. Számtalan tűzvészt túlélve Clausthal-Zellerfeld- ben ma is működik Európa egyik legnagyobb fatemploma. Nem véletlen hát, hogy a Harzról készült XVII. századi metszeteken — a táj neve eredetileg hegyi erdőt jelentett — kopár fennsíkokat, tarvágásos hegyoldalakat láthatunk. Az égetésre alkalmas bükkösök visszaszorulása után a Harz magasabban fekvő részeit borító, a gyapjúsás fehérlö bolyhocskáival díszlő dagadólápok tőzegét kezdték kitermelni és a kohókban eltüzelni. A tözegvágók szállásából fejlődött ki a Harz belsejében egy kis település: Torfhaus, vagyis tőzegház. A eredeti bükkerdeit imigyen elvesztő Harz területét gyorsan növő lucosokkal erdősítették újra. A ma a hegységben uralkodó — és napjaink savas esőjétől pusztuló — fenyvesek tehát csak a bányászat miatt terjedtek el a hegységben. Talán még a fánál is fontosabb volt azonban a bányászat fenntartásához a víz, amiből egyszerre volt sok is meg kevés is. Századokon át a víz A fák közül kibukkanó Oderteich
