Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 1. szám
nyelven boldogultak. Hatott a Hajdúságban élő görögökre a Tiszaháti református régió magyar nyelvűsége, de a korszellem is. A felvilágosodás korában megkezdődött a magyar nyelvért, az önállóságért folytatott küzdelem, s ez hatott az egyre inkább magyarrá váló görög katolikus lakosságra is. A XVIII, század közepén egy kivételes férfiú, Bacsinszky András (1732—1809) volt Dorog parochusa, majd főesperese. Ekkor kezdődött a magyar nyelvű misézés, a magyar nyelvű liturgiáért folytatott harc és a régi templom nagyítása, bővítése is. A XIX. század elején már magyarul miséztek Dorog papjai, bár erre nem volt engedélyük. Az 1843. évi országgyűlésen kérték a görög katolikusok, hogy biztosítsa a kormány a görög szerkönyvek magyarra fordítását, de ezt nem szavazták meg. Mégsem csüggedtek a dorogiak, s Farkas Lajos vezetésével megújult a tudatos küzdelem. 1868-ban országos zsinatot hívtak össze Dorogon, amelynek egyetlen eredménye volt, hogy 1873-ban magyar püspöki külhelyelnökséget létesítettek itt. 1900 nyarán római zarándoklatra indult 461 görög katolikus hívő, de XIII. Leó nem adott helyt kérésüknek. Végre 1912-ben született meg az eredmény: Ferenc József hozzájárult a dorogi egyházmegye létesítéséhez. X. Pius pápa kanonizálta azt: 1912-ben keltezett „Christifide- les Graeci" kezdetű bullájában székesegyházi rangra emelte Hajdúdo- rog templomát. Ez ma az egyházmegye püspöki temploma, a székhely azonban Nyíregyházán van. Dorog első temploma 1338-ban már állt. Ehhez őrtorony és védőfal épült, amelynek egy erődítésszakasza ma is látható. Az 1616-ban letelepítettek kis fatemplomot emeltek itt, ezt bővítette, nagyobbította Bacsinszky egy 30X11 méteres, egyhajós barokk templommá. A templom 1868— 69-ben nyerte el mai alakját. Háromhajós bazilika lett, méretei jelentősen nőttek (38X42 méteres, tornya 48 méter magas). Titulusa, címünnepe: Szűz Mária bemutatása a templomban. A templombelsőt a liturgiának megfelelően képezték ki. Legnagyobb értéke a késő barokk ikonosztáz és a püspöki trónus feletti Jó pásztor című táblakép. Festője a munkácsi vagy az egri egyházmegyéből került ki, de kisebb munkát végzett itt Szüts János hajdúkerületi képíró is. Volt még egy 1780-ból származó freskó a hajóban (Szentháromság), de ezt 1937-ben lefestették. Az 54 képből álló ikonosztáz színtere (és nem háttere) a liturgiának. Itt történik minden, előtte és mögötte, az oltárnál nyitott vagy csukott kapuk mellett. A középső, a legdíszesebb ajtó a királyi vagy cári kapu, ezen jár ki és be a püspök és a misét végző parochus. Az északi és déli, szerényebb kiképzésű kapukat dia- konusi ajtóknak nevezik. Mint minden görög katolikus és görögkeleti templomban, négy alapkép díszíti a kapuk közeit, amelyek közül három állandó, azonos, megszabott, a negyedik pedig a címünnep jelképe. Az északi falon Szent Miklós myrai püspök egészalakos képe látható, teljes püspöki ornátusban, kezében könyvvel, a királyi kaputól balra az Istenszülő (Mária gyermekkel), jobbra Krisztus, a főpap áll, kezében a kozmoszt jelentő gömbbel, a déli falon a névadó jelenetet látni (Mária bemutatása a templomban). Ugyancsak a rítus írja elő a két diakonusi kapu díszítését: az északin Szent Mihály arkangyal jelenik meg tüzes pallossal, a délin Gábriel arkangyal ikonja áll. A liliomos jogarral megjelenített Gábriel itt, a Mária alapkép mellett az üdvtörténet fontos mozzanatára, az angyali üdvözletre utal: Gábriel vitte meg a hírt Máriának, a Messiás anyja lesz. Egy-egy szabálytalan ovális kép áll az arkangyal képek fölött, amelyek Jákob lajtorjája és az Égő csipkebokor történetét beszélik el. A királyi kaput négy ószövetségi jelenet díszíti: Ábel áldozatát, Izsák feláldozását, Noé áldozatát mutatják be, valamint azt a jelenetet, amikor Mel- kizedek, Sálem (Jeruzsálem) királya kenyérrel és borral fogadja és megáldja a győztesen visszatérő Ábrahámot. A királyi ajtó felett az utolsó vacsora jelenetét látni, nem véletlenül. Mint említettük: az ikonosz- tászion jelenetei a liturgia szolgálatában állnak. Ez különösen így van az ajtókon elhelyezett képek esetében: egybefüggően az oltáriszent- sóg, a hálaadás jelképei, a miseliturgia középpontjai. Mivel a királyi kaoun hozzák ki az áldozás kellékeit, érthető, hogy itt helyezték el a négy ószövetségi áldozat képét, s annak újszövetségi megfelelőjét, az utolsó vacsorát. Az úgynevezett első emeleteken a tizenkét nagy ünnep képe, a másodikon a tizenkét apostol, a harmadikon a tizenkét egyházatya egészalakos inkonja áll, közöttük a Pantokrator ábrázolása (Krisztus a trónon, nyitott evangéliummal), felette Krisztus mennybemenetelének ikonja. Legfelül, gazdagon faragott, aranyozott részlet után a Kálvária-jelenet tűnik fel: a kereszt két oldalán Máriát és Szent Jánost látni. Ez szinte kötelező sorrend, s a megoldás is szokványos. Kivételt képez az első emelet képsora, mert az ikonok elhelyezése rendhagyó. Az északi részen hat jelenetet látunk Mária életéből, de a sorrend nem követi az időbeliséget. Előbb látjuk a Menekülés Egyiptomba, Mária elszen- deredése, Angyali üdvözlet jeleneteket, mint a Mária születése, Találkozás Erzsébettel, Bemutatás a templomban ikonokat. Ez utóbbi témát, mint címadó jelenetet, már az alapképen is láthattuk többszörösen nagyobb méretű képen. Ugyancsak felcserélték a Jézus életéből vett jeleneteket is: a Jézus születése, keresztelése, színeváltozása, Szentlélek eljövetele, Jézus mennybemenetele ikonok után következik a virágvasárnap ünnepképe: a Bevonulás Jeruzsálembe. A csere akkor történhetett, amikor 1869-ben visszarendezték a nagyobbított templom bútorzatát. Petrovics Gyula festő és Müller Károly aranyozó újította fel az ikonosztázt, ő festette át az eredetileg aranybarna színű kereteket, bútorokat zöldarany színre, s ekkor készültek al secco technikával a szentély falképei (Érckígyó, (géret földje, emblematikus díszek) és újabb freskók (Mennybemenetel, Szent István lerombolja a bálványokat, ezek Révész György művei). 1937—38-ban a dorogi székesegyház is felkészült az eucharisztikus kongresszusra. A templom felújítása latinizáló szellemben történt. A föoftárra egy nagyméretű, de jellegtelen oltárkép került: Mária megkoronázása, s a régi freskókat új, neobarokk stílusú falfestmények váltották fel. Ez azonban rövid intermezzo volt az egyház életében. A görög katolikusok, különösen Dorog lakosai híven őrzik a bizánci hagyományt. A püspöki székesegyház kertjében gyülekeznek a mária- pócsi búcsúra menet, s itt sorakoznak ezrével a húsvét előtti pászka- szenteléskor. A húsvét Hajdúdorog legnagyobb ünnepe. A háziasszonyok külön e célra készített kosárba és hímzett szalvétákba csomagolják a pászkát, azaz a fonott kalácsot (amelynek díszei Krisztus testét és öt sebét jelképezik), a bort, a sonkát, a tojásokat. Kora reggel gyülekeznek a már évtizedek óta azonos helyen családjukkal együtt, s a parochus vagy a püspök megszentel) a kosarakat. Ezután kerül sor a húsvéti reggeli elfogyasztására, amelyen mindig jelen van a hazalátogatókkal teljes nagycsalád. A templombelsőben nagypéntektől húsvét hétfőig díszőrség áll: Krisztus sírját őrzik a Krisztus-katonák. Sajátosan ünnepük a karácsonyt is: a kecskemaszkos játék kifejezetten délszláv hagyományra utal. Az ikonosztáz a jódhalogén lámpák fényében rágyog húsvétkor, s más nagy ünnepeken. Az eródfal SZ. KÜRTI KATALIN
