Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 3. szám
A XIX—XX. század fordulóján a| művészeti élet új centrumaivá előlépő Barcelonában és Glas- gow-ban tűnt fel a szecessziós építészet két kiemelkedő alkotója, Antoni Gaudí és Charles Rennie Mackintosh. Egymástól eltérő úton mindketten eredeti művekkel emelkedtek ki a többségében már a dekoráció megújításába belefáradt szecessziós mesterek közül. Alkotásaik merészsége, eredetisége ma is lenyűgöző hatású. Gaudí, aki 1852-ben a Barcelonához közeli Reus- ban (Tarragona) született, a romantikus gyökerű építészeti gondolkodás beteljesítője volt. Jóllehet, szélsőséges fantáziájából született, hagyományos, elsősorban Katalónia tradicionális építőanyagaival és jellegzetes díszítőelemeivel készített munkái (köztük befejezetlenül maradt barcelonai temploma) egyedülállónak, sőt folytat- hatatlannak tűntek, hatása tovább él, különösen korunk építészetében az újraéledő eklektika képviselőinél és a természetközelséget hangsúlyozó tervezőknél, mint például Hundertwasser bécsi házán. De Le Corbusier és Josep Lluis Sert is tanulmányokkal tisztelgett művészete előtt. Gaudí romantikus-historizáló művészként indult. Ez a hagyomány későbbi munkáiban is megőrződött abban az értelemben, hogy a történeti stílusok múltidéző jellege, s a hozzá tapadó szimbolika fontos összetevője maradt műveinek. A gótika és a barokk, az arab elemekkel telített spanyol építészet erősen hatott rá, s szőkébb hazája, Katalónia építészeti hagyományainak megújítása, más kis népek művészetéhez hasonlóan a nemzeti megújulásért vívott harc érzelmi-gondolati többletével gazdagodott. A fiatal Gaudí részt vett a katalán nemzeti mozgalomban, különösen a katalán középkor emlékeinek megismerését, felkutatását kitűző csoport tevékenységében. Romantikus volt természetfelfogása is: a Sagrada Familia barcelonai templomának fává bomló pillérei, a Güell park dőlt ívű árkádsorai, a Casa Miiá hullámzó körvonala természeti erők metaforáiként értelmezhetők. Gaudí tudatosan építészeti elemmé transzponálta a természeti formákat. A természeti erőt, vitalitást sugalló épületek évezredek építészeti kultúrájának újra- idézései is. Pályája kezdetén épített házai az uralkodó historizmus jegyeit mutatják. 1878-ban a matarói munkásszervezet számára készített terveket. Korai munkája volt a barcelonai Plaza Real öntöttvas kandelábereinek a terve. A vas későbbi munkáinak is fontos díszítőeleme. A Casa Vicens (1878—85) a mór építészet ihletése Sagrada Familia nyomán született. Színessége, csempeburkolata és gazdagon, már itt is eredeti módon kialakított 19
