Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)

1989 / 3. szám

a Nemanjidáknak is arra, hogy meg- örökíttessék magukat. Az előcsar­nokban így a főhelyen defiani István és fia, Dusán cár képmása látható. Akkoriban szokatlan módon a királyi pár a gyermek Gyenge Urassal, a dinasztia majdani utolsó uralkodó­jával is lefesttette magát. A dinasz­tiaalapító Stevan Nemanjától egé­szen az akkori uralkodóig terjedő terebélyes családfa is rákerült erre a falra. Fantasztikus a színek tobzó­dása, különösen a kékek élénkek. A kolostor jellegzetessége ez a mély tengerszín. Az ablakokat, sót az ab- lakmólyedéseket is körben befes­tették. Képzeletbeli és valóságos ál­latok csapata, növények erdeje kú­szik rajtuk. Az előcsarnokból gazdagon díszített köríves kapu vezet a főtemplomba. Két oldalát a bűnösöket szétmar­cangoló oroszlánok őrzik. Bent az alsóbb régiókban a királyi család további tagjai láthatók, míg a fel­sőbb övezetekben bibliai témájú képek díszítik a falakat. Gyakorlati­lag a teljes falfelületet beborítot­ták, csupán a földhöz közeli részek­ről tűntek el a festmények. A temp­lom legértékesebb freskói a kupolát díszítő, messze a magasban össze­hajtó ünnepábrázolások és próféta­képmások. Festőjük a bűnös Srdj, aki e néven szignálta müveit. A többi képet nem egy kéz, hanem több görög (bizánci) festő készítet­te, akik Bizáncból menekültek az Adriai-tenger partjára. A főtemplom­ban helyezkedik el a király szarko­fágja és Dusán cár köböl faragott díszes trónusa. Hátul, a szentély- részben a korábbi ikonosztáz helyét fából faragott szentképfal foglalja el. Rajta többek között az egyik leg­régibb szerb csatakép, a bolgárok vereségével végződő velbuzdi ütkö­zet egy mozzanata látható. Tóle jobbra rejtett ajtó vezet a kolostor kincsestárába, ahová nők nem lép­hetnek be. Ezért a király feleségé­nek úgy mutatták meg, hogy a falat egy résen kibontották. A látogató­nak azonban meg kell elégednie a templom belsejének megcsodálásá­val: a készséges szerzetesek a kincstárba már nem vezetik be. HONTALAN MÚZEUM Budapesten a József körút és Népszínház utca sarkán ma is álló épületet 1889. szeptember 15- én adták át a Technológiai Iparmúzeum céljára. Hauszmann Alajos többcélú épületet tervezett; a múzeum kiállításain, raktárain és munkaszobá­in kívül itt kellett elhelyezni a tekintélyes könyv­tárat és a múzeummal szerves kapcsolatban álló Budapesti Állami Középipartanodát is. Az épüle­tet neoreneszánsz stílusban, vörös nyerstéglá­ból emelték. Finom terrakotta díszítésével, föld­szinti nyitott árkádjával olasz reneszánsz palotá­kat idéz. Homlokzata közepén széles szabad lép­csőkön lehet a főbejárathoz jutni. A bejáró előt­ti árkádos oszlopcsarnokot az utca felől díszes vasrács zárja el. A földszinti árkád zömök maut- hauseni szürkegránit alapon nyugszik, minden más felhasznált anyag magyar termék. Szép rész­letei, reneszánsz elemei ellenére sem lehet ta­gadni, hogy az épület nem ér fel Hauszmann más alkotásaival, mint a New York palota vagy a Kúria. Építését, mint korábban a múzeum alapítását is Trefort Ágoston, a gyakorlatias kultuszminiszter szorgalmazta. Híve volt a modern iparosodás­nak, így az Országos Iparegyesület vezetői kiváló támogatójukra találtak, amikor 1879 novemberé­ben az intézmény tervezetét tartalmazó bead­vánnyal felkeresték. Alig két év múlva már rög­zíthették a tényleges megvalósulás felé haladó intézmény alapszabályait. 1883. június 24-én megnyílt a Technológiai Iparmúzeum. Ideiglene­sen a Beleznay-kert egy felújított épületében, az akkori Kerepesi út 8-ban helyezték el. Trefort ismét szervezett, s 1889 tavaszára elkészült a múzeum „végleges” épülete. Ó sajnos nem érte meg, a zárókövet április 28-án már utódja, Csáky Albin helyezte el. És — a múzeum szempontjá­ból — az épület sorsa is rosszul alakult. Szer­vezeti szabályzata szerint ugyanis már a kezdet­ben műszaki anyagvizsgálattal is bővült a tevé­kenysége, s egy meglehetősen furcsa szemlélet miatt ez is vált dominánssá. 1921-tól már a ne­véből is eltűnt a múzeum szó, s fölvette a Technológiai Anyagvizsgáló Intézet nevet. Ma is a KERMI dolgozik benne. S a jogutód, az Orszá­gos Műszaki Múzeum, mely száz évvel ezelőtt kapta, megfelelő épület, kiállításra alkalmas he­lyiségek híján ma is „láthatatlan". BORSOS BÉLA KOZMA GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents