Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 3. szám
a Nemanjidáknak is arra, hogy meg- örökíttessék magukat. Az előcsarnokban így a főhelyen defiani István és fia, Dusán cár képmása látható. Akkoriban szokatlan módon a királyi pár a gyermek Gyenge Urassal, a dinasztia majdani utolsó uralkodójával is lefesttette magát. A dinasztiaalapító Stevan Nemanjától egészen az akkori uralkodóig terjedő terebélyes családfa is rákerült erre a falra. Fantasztikus a színek tobzódása, különösen a kékek élénkek. A kolostor jellegzetessége ez a mély tengerszín. Az ablakokat, sót az ab- lakmólyedéseket is körben befestették. Képzeletbeli és valóságos állatok csapata, növények erdeje kúszik rajtuk. Az előcsarnokból gazdagon díszített köríves kapu vezet a főtemplomba. Két oldalát a bűnösöket szétmarcangoló oroszlánok őrzik. Bent az alsóbb régiókban a királyi család további tagjai láthatók, míg a felsőbb övezetekben bibliai témájú képek díszítik a falakat. Gyakorlatilag a teljes falfelületet beborították, csupán a földhöz közeli részekről tűntek el a festmények. A templom legértékesebb freskói a kupolát díszítő, messze a magasban összehajtó ünnepábrázolások és prófétaképmások. Festőjük a bűnös Srdj, aki e néven szignálta müveit. A többi képet nem egy kéz, hanem több görög (bizánci) festő készítette, akik Bizáncból menekültek az Adriai-tenger partjára. A főtemplomban helyezkedik el a király szarkofágja és Dusán cár köböl faragott díszes trónusa. Hátul, a szentély- részben a korábbi ikonosztáz helyét fából faragott szentképfal foglalja el. Rajta többek között az egyik legrégibb szerb csatakép, a bolgárok vereségével végződő velbuzdi ütközet egy mozzanata látható. Tóle jobbra rejtett ajtó vezet a kolostor kincsestárába, ahová nők nem léphetnek be. Ezért a király feleségének úgy mutatták meg, hogy a falat egy résen kibontották. A látogatónak azonban meg kell elégednie a templom belsejének megcsodálásával: a készséges szerzetesek a kincstárba már nem vezetik be. HONTALAN MÚZEUM Budapesten a József körút és Népszínház utca sarkán ma is álló épületet 1889. szeptember 15- én adták át a Technológiai Iparmúzeum céljára. Hauszmann Alajos többcélú épületet tervezett; a múzeum kiállításain, raktárain és munkaszobáin kívül itt kellett elhelyezni a tekintélyes könyvtárat és a múzeummal szerves kapcsolatban álló Budapesti Állami Középipartanodát is. Az épületet neoreneszánsz stílusban, vörös nyerstéglából emelték. Finom terrakotta díszítésével, földszinti nyitott árkádjával olasz reneszánsz palotákat idéz. Homlokzata közepén széles szabad lépcsőkön lehet a főbejárathoz jutni. A bejáró előtti árkádos oszlopcsarnokot az utca felől díszes vasrács zárja el. A földszinti árkád zömök maut- hauseni szürkegránit alapon nyugszik, minden más felhasznált anyag magyar termék. Szép részletei, reneszánsz elemei ellenére sem lehet tagadni, hogy az épület nem ér fel Hauszmann más alkotásaival, mint a New York palota vagy a Kúria. Építését, mint korábban a múzeum alapítását is Trefort Ágoston, a gyakorlatias kultuszminiszter szorgalmazta. Híve volt a modern iparosodásnak, így az Országos Iparegyesület vezetői kiváló támogatójukra találtak, amikor 1879 novemberében az intézmény tervezetét tartalmazó beadvánnyal felkeresték. Alig két év múlva már rögzíthették a tényleges megvalósulás felé haladó intézmény alapszabályait. 1883. június 24-én megnyílt a Technológiai Iparmúzeum. Ideiglenesen a Beleznay-kert egy felújított épületében, az akkori Kerepesi út 8-ban helyezték el. Trefort ismét szervezett, s 1889 tavaszára elkészült a múzeum „végleges” épülete. Ó sajnos nem érte meg, a zárókövet április 28-án már utódja, Csáky Albin helyezte el. És — a múzeum szempontjából — az épület sorsa is rosszul alakult. Szervezeti szabályzata szerint ugyanis már a kezdetben műszaki anyagvizsgálattal is bővült a tevékenysége, s egy meglehetősen furcsa szemlélet miatt ez is vált dominánssá. 1921-tól már a nevéből is eltűnt a múzeum szó, s fölvette a Technológiai Anyagvizsgáló Intézet nevet. Ma is a KERMI dolgozik benne. S a jogutód, az Országos Műszaki Múzeum, mely száz évvel ezelőtt kapta, megfelelő épület, kiállításra alkalmas helyiségek híján ma is „láthatatlan". BORSOS BÉLA KOZMA GYULA
