Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)
1988 / 2. szám
Az I. világháború alatt kibocsátott szükségpénzekről először Neubauer Zoltán számolt be Háborús szükségpénzeinkről címmel, 1918-ban. A cikkben a szerző mindössze három mondatot szentelt a fém szükségpénzeknek: „A nagykárolyfalvai Herz-féle zsiradékgyár az összes felsorolt kiadóhelyek között az egyedüli (kivéve Kenyérmező 1, 2, 10, 20, 50 filléresei), mely nem papír, hanem játékbárcaszerű rézpénzt hozott forgalomba 1000 kor. összeg erejéig. A 100, 50, 20 és 10 egységre szóló értékek 1915. július végéig voltak használatban. A cégnek monogramján kívül még »BON« veret van rajtuk." A következő utalás F. R. Trelde Geschichte des Österreichischen Notgeldes 1914—1921 című munkájában található. A cikk újabb adatokat közöl, melyek szerint a Herz és Fia Zsiradékgyár saját monogramjával ellátott játékpénzeket (zsetonokat) használt fel szükségpénzként. Tehát a Herz cég nem énz híján pénz játékbárcaszerű rézpénzt hozott forgalomba, hanem valódi játékpénzekre verte rá a monogramját és a ,,bon” szócskát. Arról azonban Trelde sem szól, hogy mi volt Herzék monogramja. A cikk jegyzékében ez áll: „Nagykárolyfalva, U.: Herz és fia, zsyrarugyara." Az első szerzőnél csak az 50-es értékjelzésű darab képviselte a sorozatot. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára és a Magyar Nemzeti Bank éremgyűjteménye azonban őriz egy-egy teljes sorozatot. A Herz és Fia-féle zsiradékgyár monogramja H. S., vagyis Herz Sohn. Mindegyik érme sárgarézből készült. A 10-es számjegyű játékpénz előlapjára egy későbbi időpontban ráütötték az egymásba fonódott HS monogramot, amit szív keretez. Lejjebb ellipszisben Bon felirat, szintén beütve. A hátlap azonos az előlappal, de beütések nélkül. Átmérője 22 milliméter, súlya 2,60 gramm. A 20-as számjegyű átmérője 24 milliméter, súlya három gramm: az 50-es számjegyű átmérője 27 milliméter, súlya 5,15 gramm; a 100-as számjegyű átmérője 32 milliméter, súlya 8,30 gramm. Neubauer Zoltán leírása óta a Herz és Fia-féle fém szükség- pénzekből újabb értékjelzésú nem került elő, így feltételezhetjük, hogy a sorozat négy értékből áll. A szükségpénzek elsősorban az aprópénz hiányát voltak hivatottak ellensúlyozni, így feltehető, hogy a játékpénz a számértéknek megfelelő fillérrel volt egyenértékű, illetve a 100-as egy korona értéket képviselt. Neubauer megjegyzése szerint Herz és Fia 1000 korona összeg erejéig adott ki szükségpénzeket, azaz a két alacsony értékjelzésűből ezer-ezer, a két magasabb értékjelzésű játékpénzből pedig ötszázötszáz példányt használtak fel az aprópénzhiány pótlására, vagyis ritka szükségpénzsorozatról van szó. ZOM BORI LAJOS—TÓTH JÓZSEF 27