Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)

1988 / 2. szám

és 1560 között többször is említenek. 1545-ben árucsarnokról, császári magtár létéről, 1602-ből pedig élelmiszerraktárról tudósítanak az írott források. 1558-ban több mészárszékről tesznek említést. A Palotai kapu mellett, a külvárosban egy régi bánya állott, melyet 1602-ben még ismertek. A város török börtönét, amely még középkori építmény lehetett, 1544-ben említik. A későbbi börtönt Ibrahim Pecsevi, a jeles török történetíró építteti vagy alakítja át 1632—35 között. A városban és környékén több, valószínűleg középkori malom működött. 1574—90 között Ahmed bég, Mohamed bég és Hasszán Boszna malmát említik.

Evlia Cselebi három medreszét (felsőbb iskolát) és két elemi iskolát látott a belvárosban. Egy medreszéről tudjuk, hogy a mai Szent Anna kápolna mellett állott. Evlia leírást közöl a város templomairól, esetenként megemlíti, hogy melyik középkori eredetű. Szerinte Fehérváron négy dzsámi, hat mecset és tizenegy derviskolostor állott. A külvárosban két szerb és egy magyar templom mellett három dzsámi működött. A török források több dzsámi nevét is említik. Ezek közül a Nagy dzsámi és a Szent dzsámi valószínűleg azonos épület lehetett. Mivel Evlia szerint ez is keresztény templom volt, s közel esett a bazilikában kialakított lőporraktárhoz, feltételezhető, hogy a mai ferences templom helyén még 1720-ban is ábrázolt középkori templom adott otthont a dzsáminak. A Szulejmán Szultán dzsámit a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére alapított templomból (a mai püspöki Székes- egyház elődje) alakították át. Kis méretű volt a Régi dzsámi, mellette temető, török mauzóleum és medresze működött. A dzsámi a mai Szent Anna kápolnával azonosítható, s a török falfestmények most is láthatók. A királyi bazilika északi mellékkápolnájában alakították ki a Meliász dzsámit. Két egyértelműen török alaprajzú dzsámit ismerünk a belvárosból, a Hegyes és Karakas pasa dzsámit, melyekről Evlia sem írja, hogy korábban a keresztényeké volt. Ezek az egykori cisztercita templom és a mai Szabadság tér nyugati részén álltak. Tovább két török templom helyét a városalaprajzok ábrázolásai alapján a mai szemináriumi templom helyén és az István tér déli részén feltételezhetjük.

Fehérváron tizenegy kútházat látott Evlia Cselebi. Három belvárosi csorgó- kút nevét is említi: Dizdár aga, Hadzsi pasa és Karakas pasa kútját. Talán ezek egyike állhatott a Szabadság tér keleti részén, ahol egy 1787-es városalaprajz is kutat ábrázol. A belvárosban dokumentumok alapján négy fürdő helyét azonosíthatjuk, ezek közül kettő alaprajzát is ismerjük. Valamennyi fürdő gőzfürdő volt, hiszen Fehérváron nem volt hőforrás. Isztolni Belgrád legjelentősebb fürdője a Palotai kapu közelében álló Güzeldzse Rüsztem pasa hamam (gőzfürdő) volt. A gőzfürdő feltárása a közelmúltban kezdődött el, s már meghatározható, merre helyezkedett el az előcsarnok (camekán), ahol a vendégek vetkőztek. Ma is látható az átmeneti helyiség (sogukluk) néhány részlete, ahonnan a vendégek a hararába (a fürdőbe) léptek. A fürdőkamrákkal hatszög alakban körülvett helyiség közepén elhelyezett márvány kőtömbön volt a masszírozó hely. A fürdőkamrák a hararából nyíltak. Ezekbe agyag vezetékekben vitték a meleg és hideg vizet. A vezetékek végén díszesen faragott mosdómedencékbe folyt a víz. A fürdő megfelelő hőmérsékletét padlófűtés biztosította. Fehérvár mind ez idáig legjelentősebb törökkori építményének régészeti kutatása idén a kazánház (kulhan) feltárásával folytatódhat, mely viszonylagos épsége esetén egyúttal hazánk jeles ipartörténeti emlékévé válhat.

SIKLÓSI GYULA A Güzeldzse Rüsztem pasa fürdő feltárása

19