Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)

1988 / 1. szám

ugyanis, hogy meggondolja magát, vagy a páholy tagjai nem tartják kívánatosnak felvételét. A je­lentkezőt a ,,műhelyben" a szabadkőműves szim­bólumokat hordozó szertartásos szőnyeghez, a ..tápiszhoz" vezetik. A tápisz körül az avatás résztvevői sorakoznak: középen a főmester ül, körben pedig kijelölt helyén az első és a máso­dik felügyelő, a szónok, a titkár, a vagyonőr (kincstáros) és a templomőr testvér áll. A főmester utasítására a bekötött szemű „kere­sőt" a tápisz körül vezetik, három szimbolikus körutat tesz, melyek során levegő-, vízi- és tűz- próbát kell kiállnia. A próbatételt a főmester szavai kísérik: ,,E légpróba emlékeztesse önt az élet veszélyeire, melyekkel egymagunkban meg­küzdeni elégtelenek vagyunk, s csak is testvéri gyámolítás és segély mellett győzhetjük le azo­kat. Ez az életnek jelvénye." A jelölt, kezét vízbe mártva így szól: „E vízipróba a szenvedélyeket fékező tisztaságnak jelvénye.” Végül három fel­lobbanó láng jelzi a tűzpróbát: „A tűzpróba jel­vénye a jótéteményeknek, melyektől lángolnia kell a szabadkőműves keblének.” Ezután a szer­tartásmester a keserűség poharából itatja, mely az élete során jelentkező keserűségekre emlé­kezteti majdan a „keresőt”. A próbák megtétele után a páholy oltárához (a főmester előtt álló asztalkához) vezetik a jelöltet, ahol az térdét zsámolyon meghajtva, bal kezét az oltáron lévő kardra teszi, jobbjába félig nyitott körzőt adnak, melynek egyik hegyét mellének szív felőli részé­re helyezik. „Ahogyan a körző hegye jelképesen szívébe hatolni kész, úgy hatoljon abba bele ezen órának emléke" — így tesz fogadalmat a szabadkőművesség titkainak megőrzésére, szabá­lyainak megtartására. A szabadkőművesség cél­jait és feladatait, később történetét megismerve, a fogadalomtétel és felavatás után az „újfelvett' megkapja jelvényeit, kötényét és kesztyűjét, majd megismertetik vele a szabadkőművesek sa­játos szavait, jeleit. A szertartás végén vissza­kapja értékeit, melyekből felajánlhat az özvegyek és árvák gyámolítására. Hosszú út vezet azonban a páholyba történő fel­vételtől a „tanonckodáson", a „legénnyé” válá­son át a „mesteri fokra” emelés pillanatához. A páholy „műhelyében” ekkor szintén a főmes­ter és a tisztségviselők láthatók. A jelöltek kö­zül csupán az léphet be fedetlen fővel, kinek mesterré avatására sor kerül, a többi jelölt le­pellel letakarva várakozik. Az avatandót a máso­dik felügyelő fogadja és kíséri a tápiszhoz, me­lyen itt az élet múlandóságát, az emberi halan­dóságot jelképező koporsó képe látható. Ide fektetik a jelöltet, majd fejét lefedik, s kardjuk hegyét testének szegezik. A főmester így szól: „fegyverek élét szegezzük mellének, ősidők szo­kása ez, melynek az a jelképi értelme, hogy jaj annak, aki szabadkőműves fogadalmát megszegi. Hajdan kard éle járta át szívét. De a kardok azt is jelzik, hogy egymás védelmére mindig mind­nyájan készen állunk.” Felemelése után a fő­mester kihirdeti, hogy felvételt nyert a mesterek közösségébe. Csaknem azonos képsorokat tár elénk egy 1844-ből származó acélmetszet: a már ismert avatások mellett szabadkőművesek utcai felvonulásáról is hírt ad. A lipcsei kiadású Sys­tematischer Bilder-Atlas zum Conversations Le­xicon számára készült. Minden bizonnyal nem a szertartások XX. szá­zadra is hagyományozódott rendszere ösztönözte a mozgalom iránt érdeklődőket, sokkal inkább az általuk vallott és hirdetett elvek, célkitűzések. A mozgalom alapgondolata: az egész ember nem testvéri összetartozása, tekintet nélkül a nem­zeti, faji, vallási, nyelvi különbségekre, társadal­mi helyzetre vagy politikai pártállásra. XVIII, szá­zadi képviselői a szabadgondolkodást, a termé­szet és társadalom racionális- megismerését hir­dették; a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavával a polgári haladásért küzdők élvona­lába kerültek. XIX. századi utódaik a polgári tár­sadalom felvirágoztatásában, majd védelmében tevékenykedtek. A mozgalom XX. századi képvi­selői (szerte a világon ma is működnek szabad- kőműves páholyok, közel ötmillió taggal), Frank­lin, Lincoln, Roosevelt, Simon Bolivar, Beethoven, Liszt, Haydn, Balzac, Goethe, Voltaire, Tolsztoj és mások nyomdokaiban járnak. ACZÉL ESZTER 35

Next

/
Thumbnails
Contents