Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 3. szám
oroszlánsörény ... Viselete olyan, mint a kurucoké a Rákóczi hadjáratában, rézsűt gombos dolmány, arany- csattos farkasbőr kacagány, bogiáros öv, karddal, bal kezében gerez- des buzogányt tart... A női arckép valóságos görög típust mutat; csigákban leomló fekete haj, egyenes szemöldök, keskeny orr, finom ajkak, tojásdad arc". A festmények sajnos eltűntek, de megmaradtak a Jókai által emlegetett patika-díszítő szekrényszárnyak, s ma a debreceni Déri Múzeumban láthatók. Jókai képzelete azonban összevont teret és időt. Ö valóban látta a festett részleteket a színház mellett, a Cegléd (ma Kossuth) utcán, de azokat nem Mányoki fesAz Arany Egyszarvú patika tette. Kazay és a festő nem is ismerhette egymást; a patikus majdnem két emberöltővel később élt, mint a regény hősei. Kazay Sámuel (1710—1797) felnőtt férfiként jött Debrecenbe, 1771-ben vette át a Városi Patikát, amely a Piac és Szent Anna utca sarkán épült 1753- ban (1976-ban bontották le). A híres könyv- és éremgyűjtő patikus ekkor nagy kölcsönt vett fel a Református Kollégiumtól, s fényesen berendezte üzletét. Elhívta Nagyszebenből Johann Weisst (1728—1774), s vele festtette szekrény- és ajtószárnyai egy részét. A festő elmondta Cherny János gyógyszerésznek, hogy a Ba- ranyi család számára tisztította, restaurálta Mányoki festményét, s megdöbbenve ismerte fel Baranyi septemvir ifjúkori képében ifjabb Baranyi Miklóst. Ennek hatására a gyógyszerész 1772-ben eskü alatt vallott az ifjú Baranyi Miklós mellett. Johann Weiss halála után fia folytatta a munkát. A XVIII, század végén az Arany Angyalnak elnevezett Piac utcai patika sorsa összefonódott az 1772-ben alapított Arany Egyszarvú gyógyszertár sorsával. Kazay eladósodott, könyv- és éremgyújteményét a kollégium lefoglaltatta (a mai Református Kollégium Nagykönyvtárának tekintélyes anyaga a Kazay-gyűjte- mény). Ekkor érkezett a városba a tehetős Zeininger Antal Nagyváradról, s patikát nyitott a Cegléd utca 3-ban. Kazaytól vásárolta meg a berendezést, amelyet megőrzött Kaffka József, majd Rotschnek Károly (valószínűleg az ő meghívására ment Jókai a színház melletti patikába), s utódai a Városi Múzeumnak adták át 1905-ben. A Déri Múzeumban rekonstruált patikabelső az Arany Angyal és az Arany Egyszarvú patika értékeit egyesíti. Kő- faragvány díszíti a szemöldökpárkányt, rajta az 1772-es évszám és a Z. A. monogram. Kovácsoltvas cégéren tűnik fel a névadó unikornis. Az érdekes bútorok, patikaedények, tégelyek, fiolák, természeti ritkasá? iok és könyvek között találjuk a esteit részleteket, így a két nem igazán patikába illő szekrényajtó- szárnyat. Az egyiken La Virilita, a másikon L'Adolescenza felirat, a férfikor, illetve az ifjúkor jelképeit ábrázolják, s feltehetően Olaszországból származnak. A két ajtódísz megrendelésre készült, ezt témája is jelzi. A kiszolgáló részt és a laboratóriumot volt hivatva elválasztani az a kettős, amelyen ülő Hygi- eia és Galenos látható. A nőalak fehér ruhában, vörös köpenyben ül, mögötte felhős egű táj, a férfialak lombikot, gyógynövényt és szöveges receptfüzetet tart. A másik, erősen kopott, többször átfestett ajtó az utcai bejáratnál állt. Az egyik szárnyán ugyancsak Hygieia áll kék ruhában, másikon Aszklé- piosz kígyóval és a haláldémon szobrával. A két ajtó festése közül az előbbi Johann Weiss műve, s ugyancsak neki tulajdonítható a négy 1772-ben ismert földrész megjelenítése. Egy szekrény két-két részre osztott mezőjében tűnik fel Európa és Amerika, Ázsia és Afrika. Kedves alakokkal és tárgyi, természeti részletekkel allegorizálja a világrészeket a festő. Európa asszonyságot például trónusra ülteti, fején korona, kezében jogar. Mögötte reneszánsz épületek, lábánál a tudomány és a művészet jelképei: földgömb, szobor, paletta, gitár, valamint gyümölcsök és fegyverek. Amerikát indián és vitorlás, Ázsiát sátor előtt ülő török, Afrikát pálmafa, sivatag és néger férfi jelképezi. A kisebb szekrényszárnyak belső részén a négy évszakot és a négy arisztotelészi elemet: a tüzet, a vizet, a levegőt és a földet párosította az ismeretlen festő. SZ. KÜRTI KATALIN
