Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 1. szám
A Balkán egyik gyöngyszeme Ohrid, a több mint ezer éves ősi város a Thesszalonikiböl Durrazzó- ba vezető egykori karavánutak találkozásánál. Mind a mai napig őrzi a Balkán és a mediterraneum kereskedővárosainak vonásait, a legdélibb jugoszláv köztársaság, Macedónia déli szegletében, a róla elnevezett tó partján. A természet munkája s az emberi kéz alkotásai találkoznak itt megkapó összhangban. Évezredes templomok és magas hegyek tükröződnek vissza az Ohridi-tó vizében. A legszebb közülük Szent János kápolnája Kaneo halászfalucska felett. A tó fölé magasló sziklára épült a parányi templom, komor freskóira a hullámokról verődik vissza a fény. Az ugyancsak ezer éves Sveta Sofija székesegyház a város közepén áll. Megrendítő szépségű freskóit a törökök által felhordott vakolat alól kellett kiszabadítani. Felette Sámuel cár várának romjai a 969 és 1018 közötti éveket idézik; Macedónia első és hosszú ideig egyetlen államiságának korát. A vár alatt a hegyoldalban kapaszkodó szűk utcák fölé polgárházak tartanak árnyékot előre- ugró homlokzatukkal. Az erkélyeiket virágözön, az utcákat leanderek díszítik. A szláv népek írásbeliségét megteremtő szalo- niki testvérpár, Cirill és Metód tanítványai itt találtak menedéket, amikor a német hódítás elűzte őket Morvaországból. A tanítványok egy része a bolgár fővárosban, Preszlavban telepedett meg, a másik, Kliment és Naum vezetésével Ohridban. Tanítottak, fordítottak és írtak. A hagyomány szerint Ohrid mondhatja magáénak az első szláv egyetem városának rangját. A két tudós férfiú hamvait ma is kegyelettel őrzik. Klimentét a városka fölé emelkedő templomban, Naumét a tó másik végén emelt monostorban. Ez az ezeregyszáz évvel korábbi szláv kulturális hagyomány megőrződött az ötszáz éves török uralom alatt is. A török időkben kialakult a csar- sija, a bazársor ott kezdődik Ohridban, ahol az óváros házai leérnek a völgybe. A Balkánon szokásos keleti bazár ez számtalan apró üzlettel, kis műhellyel, mecsetekkel és minaretekkel. Tarka és sokféle az utcán hullámzó nép is; a közel kétmilliós Macedónia lakosságának hetven százaléka délszláv macedón, de sok itt az albán, számos a török, a vlah népesség, nem beszélve a szerbekről, görögökről. Az este leszálltával megszólal a feledhetetlen macedón népzene, a fiatalság pedig a szabad ég alatt ropja a táncot. Az öblöshangú dob diktálta ritmus, a töröksíp fel-felcsapó hangja kapcsolja egybe a táncosokat a monoton, lassú, majd szinte fokozhatatlan szilajságú körtáncban. GÁLLOS ORSOLYA Az óváros látképe Szent Naum temploma Kaneoi Szent János kápolnája
