Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 4. szám
artlCöO/h Utiae/x>Âd; e!l X* rn r°S‘bej! f= “•■ W-.'.j _J 1 István őrmester." (1916) E sajátos képi közlések megszületésének okai a cenzúra létében és a kapcsolatfelvétel igényében keresendők. Kialakulásukban fontos szerepet játszottak a hagyományos minták. A szájhagyományból az írásbeliségbe, továbbá az írásbeliségből a képiségbe, illetve a tárgyallegóriába való átmeneteket a háború kényszerítette ki. A felsoroltakon kívül még egy oka lehet a képek születésének: az emberek szégyellik elküldeni az üres, dísztelen formanyomtatványokat. Erről tanúskodik a következő idézet is: „Kedves Mancika! Tudom, hogy szereti a szép lapokat. Itt képeslapot nem lehet kapni, tehát rajzolni kell. Azt hiszem az értéke több.” Moholy-Nagy László a fronton és az odesszai hadikórházban rajzolt tábori levelezőlapjait kisebb-nagyobb csomagokban küldözgette haza Hevesy Iván kritikusnak és esztétának. Az írónak készülő Moholy-Nagy valójában az első világháborúban fedezi fel magában a rajztehetséget, s ettől fogva élete végéig eljegyezte magát a képzőművészettel. Látva és összemérve a Moholy-Nagy-féle képes levelezőlapokat a korban divatos és elterjedt más, a fronton készült rajzos képeslapokkal, nagyon is szembetűnő Moholy- Nagy László karakteres, a színeket mesterien kezelő, többségükben főleg realista, de a legszebbeknél szecessziósnak tekinthető rajzstílusa. Száznál több tábori levelezőlapján a következő témákkal foglalkozik: frontélet, katonaportré, önarckép, hadikórházi és paraszti életet ábrázoló jelenetek, kávéházi életképek és nőportrék. Az olasz frontról többen küldenek csendéletet ábrázoló vízfestményeket, főleg a tüzérek. Van, aki kitüntetését küldi el fekete ceruzarajzban, a színeket a megfelelő helyen írásban feltüntetve. Képeslaprajzoló specialisták is működtek, különösen a hadifogságban. Az oroszországi Razdolnojéból hozta haza valaki azokat a fekete, zöld és piros tintával rajzolt „pour les prissoniers de guerre"-levelezőlapokat, amelyeket valószínűleg egy német származású, vagy írni németül kényszerülő katona készített. A négy levelezőlapon egy-egy témát ismételt meg kétszer az alkotó. A két rajz egyforma és mégis más. Az egyik pár messzi hegyek közt felkelő napot ábrázol, a képen a nap felé mutató irányjelző tábla. A másik pár téli erdőt mutat házikóval. A képeslapok karácsonyra készültek. Ezek az első világ- háborús lapok voltaképpen a képes levelezőlapok szabad, konvencióktól mentes előtörténetéhez tartoznak. Nem is elsősorban újszerűségük és esztétikai minőségük miatt méltók a figyelemre, bár értékes is akad köztük jónéhány, hanem mert a nem mindennapi körülmények közé került emberek leleményességéről, alkalmazkodó képességéről, olykor művészi igényeiről is tanúskodnak. NOVOTNY TIHAMÉR
