Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)

1987 / 4. szám

A Monarchiában, így Magyarországon is 1885-től engedélyezték, hogy nem hivatásosok is készíthessenek képes levelezőlapokat, ami azt jelentette, hogy a posta bármilyen anyagú, s a szabványosított formához közel álló képeslap forgalmazását vállalta. Ettől kezdve, de különösen a századforduló tájától elképesztő mennyiségű és rendkívül sokféle képes levelezőlap került forgalomba. Minden nyomdatechnikai eljárást és számtalan anyagot kipróbáltak. A képes levelezőlap a kollázs-montázs technika egyik legfőbb kísérleti területévé is vált. A századfordulóra már kialakultak a kereslet és kínálat törvényein alapuló levelezőlap-típusok. Ez egyet jelentett a világot bejáró képek százezreivel, de az elgiccsesedéssel is. így a képes levelezőlapok rendkívül széles minőségi skálája jött létre. Az első világháború idején két jellemző alaptípus terjedt el, melyek tükrében érzékelhető a bakalevelezőlapok általában meglepő stílusegysége és őszintesége.

Az egyik ilyen típusról a Képes Hadiújság így ír: ,,A harctéren mostanában rendkívül ízléses, művészi képeslapot küldenek a 86-ik gyalogezred vitéz katonái. A levelezőlap a tűzön és véren diadalmaskodó 86-os bakát ábrázolja. Egy komoly arcú 86-os öreg baka előretartott puskával gránátrobbanások és égő házak üszkén át tör előre, felette pedig a béke napja ragyog, a béke fehér galambja, csőrében olajággal, amint a napsugár glóriát von körülötte.” A honvédezredek gyakran terveztettek iparművészekkel képeslapokat, hogy a befolyt összeget az alakulat özvegyei és árvái számára fordíthassák. A másik típust a kor politikai hangulatát kiszolgáló élelmes kiadók nyomtatták. Ilyenek azok a szentimentális, álhazaszerető lapok, melyeken bárgyú versikék rigmusára lebegnek elő a mindig segítőkész angyalok, jézusok és az epekedő, türelmesen várakozó feleségek, kedvesek: „A míg itt őrségben állok / Gondolatban nálad vagyok / Ha győztesen visz- szatérek / Azután csak érted élek." Más esetekben az egészen olcsó, alpári humort, hetvenkedést kifejező képes levelezőlapok sütik el sületlenségeiket: „Háborús étlap. Reggeli: Két muszka. Ebéd: Angol rostbeaf Francia salátával. Vacsora: Szerbhús rizzsel."

Az ellenpéldákat épp a katonák által nagy gonddal és odaadással készített levelezőlapok között találjuk meg. Közülük a legfontosabbak a nyírfa- kéreg-lapok, melyek tárgyak és képek egyszerre. A téglalap alakú kéreglap a legtisztább jeltárgy, szinte semmi fölösleges nincs rajta, csak maga az üzenet. E lapok népszerűségét Zsögödi Nagy Imre önéletírása is igazolja, saját bevallása szerint maga is készített és küldött haza a frontról tintaceruzával rajzolt és írt ilyen képeslapokat. A nyírfakéreg-lapok ritkán teljesen szöveg nélküliek, de szép számban akad ilyen is köztük.

E képeslapokat a háború után nagy becsben tartották. Erre vall özvegy Czene Jánosné festőasszony műve is, aki apósának a frontról fakéregre írt üdvözletét, amelyet a család felvarrva, hímzésben őrzött meg más emlékekkel együtt, a Háborús emlék című kollázsképen is megörökítette. Ez a nyírfakéreg-levelezőlap görögkereszt alakú, de minden szöglete kerekded és felülete gazdag népi ornamensekkel díszített. Ezek a nyírfakéreg-lapok közvetlen előzmény nélküliek, de közvetve semmiképpen sem azok. A századfordulós képeslap-kavalkádban is találhatunk falemez képeslapokat, sőt fakéreg keretezéssel készítetteket is. A háborús nyírfakéreg-küldemények gyakran ízlésesen elrendezett, préselt virágokkal díszülnek, ami megint csak nem előzmények nélküli, hiszen a Szerencsi Helytörténeti Múzeumban több olyan valódi virágokkal ékesített levelezőlapot találhatunk, amelyeket papírlapra ragasztottak fel. Érdekes az a nyírfakéreg-lap, amely húsvéti üdvözletként jött Volhiniából, 1916-ban, mert egy különben ismert főzési technikát, természetes növényi anyagokkal egészen bravúrosan alkalmazott. Alkotója a fehér kéreg sávosan felhántolt felső rétegébe fűzött egy kosár alakú, vékony szalmaszálakból készült alsó réteget, s ebbe préselt növényi elemekkel húsvéti nyulat ültetett.

Készültek más típusú képes levelezőlapok is. A legtöbb tintaceruzával, kevesebb tollal rajzolva. Találhatunk köztük tájképeket, portrékat, karikatúrákat a bakák által fölépített legénységi fürdőről, kápolnáról készült ceruzarajzokat. Megjelennek a díszes fedezékek is. Az egyik képes levelezőlap szöveggel is illusztrálja a képet: „így néznek ki a mi födözékeink, ez pl. az én födözékem az úgynevezett „Margit” villa (1915). Egyeseknél családi fénykép után készült maga a rajz, s az illető ezt küldte haza: „Kedves komaasszonykám kívánok jó egéséget én hála istenek egéséges vagyok mint a mák itt küldöm a kiss fijam csókolja hű komája Kurucz