Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 4. szám
Az Európában lévő történeti gyűjtemények leggazdagabbika Rómában található, a Vatikáni Titkos Levéltárban. Nevében a titkos szó arra utal, hogy valamikor csak külön engedéllyel lehetett ide belépni. Ma az intézményben a legkülönbözőbb nemzetek fiai kutatnak, hisz alig van olyan nép, amelyre a páratlanul pontos pápai kancelláriában vagy valamelyik központi hivatalban ne maradt volna fenn valamilyen fontos adat. Ma ez a gyűjtemény a katolikus egyház központi levéltára. A középkorban a levéltár ugyanolyan értékes volt, mint a kincstár, hiszen az egyes személyek, testületek helyzete, hatalma, vagyona az oklevelekben rögzített előjogokon alapult. Érthető, ha mindenki igyekezett vigyázni ezekre az értékes okmányokra. Az irományokat tartalmazó ládát vagy zsákokat gyakran a kincstárban helyezték el. Ha a kincseket szekérre vagy hajóra rakták, velük együtt az iratok is útra keltek, nem ritkán el is pusztultak. A római pápák, Szent Péter utódai már korán gondoskodtak arról, hogy az oklevelek, a mártírokra vonatkozó írások, a mindennapi ügyintézés során keletkező akták ne kallódjanak el, s bármikor elő lehessen venni őket. Már a IV—V. században másolatot készítettek a kancellária által készített iratokról. Ennek ellenére ebből az időszakból csak nagyon kevés dokumentum maradt fenn. Ezek jó része is a XI. században készített másolat. Az archívum anyaga csupán III. Ince pápa (1198- 1216) korától tekinthető folyamatosnak. De még messze volt attól, hogy központi egyházi gyűjtemény legyen. Ahogy korábban, úgy később is sok kár érte a kincstárral együtt kezelt levéltárat. A pusztulás egyik oka az volt, hogy az archívumnak nem volt állandó helye. Ha a pápák új lakóhelyet választottak maguknak, az iratokat és a könyveket is magukkal vitték. 1649 táján Rómában, a Lateráni Palotában őrizték az okleveleket. Évszázadokig ez volt a pápaság székhelye. A XI. század elején Titus ma is álló diadalívének közelében emelkedő toronyba szállították a dokumentumokat, azt gondolván, hogy itt biztonságosabb körülmények között lesznek, mint a palotában. A német-római császárral folyó harcok során azonban a vastag falak kevésnek bizonyultak. A XIII. század elején III. Ince pápa a Vatikánba tette át székhelyét. Az archívum azonban nem sokáig maradt itt. Egyik utóda 1245-ben sok iratot magával vitt a lyoni zsinatra, Róma, a Lateráni bazilika homlokzata 9
