Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 3. szám
Egykori artézi kút Szegeden A víz az élet egyik alapeleme. Az élő szervezet átlagos víztartalma hetven százalék, a növényeké kilenc- ven-kilencvennyolc százalék. Az első települések a folyók, tavak partján jöttek létre, és vizet adtak a hegyi források is. Hazánk területén a szervezett vízellátás először a római birodalom városaiban valósult meg. E települések vízellátó és csatornahálózata ma is bámulatra méltó. Rendkívüli példája ennek a híres aquincumi aquaductus, melynek pillérmaradványai a Szentendrei út mentén ma is láthatók. Vízdíjat is a rómaiak szedtek először a világon, melynek értékét a vezetékek keresztmetszete alapján állapították meg. Róma bukásával azonban a gondosan kiépített vízellátási rendszer is elpusztult. Az első magyar vízellátó rendszert a XV. század elején Zsigmond király építtette a budavári palota ellátására. Ez külön bástyába épített, fából konstruált, taposómalommal hajtott, dugattyús vízemelő gép volt, mely a Duna vizét vezette a királyi palotába. írásos emlékeink szerint a csövek elkészítéséért egy Hartmann nevű nürnbergi ágyú- és csőkovács részére ezer rajnai aranyat fizettek ki. (gy lett Buda az első vízvezetékkel rendelkező magyar város. Mátyás király építtette az első vízműveket más városok vízellátására. Ezek hegyi vízművek voltak, a hegyek belsejében lévő tározókba terelték a források vizét, s innen csővezetéken jutott el a fogyasztókhoz. Ilyen vízvezeték-maradványokat találtak a régészek a budai Szabadság-hegy, Vác és Visegrád ásatásai során is. Az 1974 óta működő Magyar Vízügyi Múzeum gyűjti, őrzi és mutatja be a magyar vízügyi történelem emlékeit. Az elmúlt másfél évtized alatt jelentős műszaki gyűjteménnyé gyarapodott a múzeum. Sokrétű tárgyi anyag, térkép, dokumentáció, könyv- és képanyag gyűlt össze. A múzeum eddigi kiállításain főleg a vízszabályozási, hajózási és vízierő-hasznosítási munkálatokat mutatta be. A készülő új kiállítás témája a vízellátás, csatornázás és fürdőkultúra magyarországi története, s azt kíséri figyelemmel, hogyan jutott el az ösztönös életfenntartó funkció a szervezett, biztonságos rendszerig. A gyűjtő- és kutatómunka során sok szép és értékes tárgyi dokumentum került a múzeológusok kezébe, képeink ezekből adnak ízelítőt. SZEDER BALAZS XVIII, század végi alabástrom vízköpő Festett fajansz mosdó
