Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 3. szám
v»i. ut dH»» • ív ifi ..o . >.• Kf dote *n t> tárgy es reterencia-sugar bezár Reflexiós hologramoknál a referencia es a tárgy- sugár a lemez ellentétes oldalairól, szinte szembetalálkozva érkezik, így a mintázat sokkal finomabb lesz; a milliméter századrésze alatt a fotoemulzióban akár negyven-ötven finom réteg is létrejöhet. E félig visszaverődő, félig áteresztő rétegek (egyes lepkefajták szárnyához vagy a víz színén úszó olajfolthoz hasonlóan) interferenciaszürókként viselkednek. Az adott szín hullámhosszán elhelyezkedő rétegekről visszaverődő fehér fényből csak a megfelelő színű összetevők találkoznak azonos fázisban, s erősödnek interferenciájuk révén. Az ugyanazon mintázatról visszaverődő, más hullámhosz- szúságú fények kioltják önmagukat, a fehér fény-hologram tehát kiolt a fehér fényből minden, a kép kialakításához nem szükséges összetevőt. Egy lemezre több hologram is felvehető, anélkül, hogy zavarnák egymást, de ha ugyanazon tárgy három különböző lézerfénnyel felvett hologramja kerül egy lemezre, akkor a fekete-fehér fotólemez színekben pompázik. így valósul meg fehér fény-hologramokkal a színes holográfia. A holográfia kivitelezése nagy pontosságot, költséges optikai eszközöket igényel. Az interferencia-mintázatot a legkisebb rezgés, légáramlás, melegedés megzavarhatja, ezért a hologramok csendben, nyugodt körülmények között, szilárdan rögzített optikai asztalokon készülnek. Különös gondosságot kíván a fehér fény-hologram készítése, hiszen a tárgynak a milliméter tízezred részét meghaladó elmozdulása már tönkreteszi a hologramot. Mozgó tárgyakról, élőlényekről hologram csak impulzuslézerrel vehető fel, mely a másodperc százmilliomod része alatt sugároz ki energiát. Már léteznek a mozgófilmek kockáit hologramra felvevő módszerek, amelyek révén a filmen lévő személyek és tárgyak térben jelennek meg. A lemezek előhívása. vegyszeres kezelése eltér a hagyományos fotóeljárásokétól. A hologramok minőségének közelmúltbeli javulása főként a vegyi eljárások tókeletesedésének eredménye. Az eredmények ismeretesek, a módszerek azonban többnyire a holográfusok titkai maradnak. A hologram sohasem független az ót megvilágító fényforrástól. Ha változik a megvilágítás, változik a kép is. A legegyszerűbb megoldás az izzólámpa, a diavetítő vagy a napfény. Minél nagyobb a megvilágító lámpa felülete, annál több, kissé eltolódott kép jön létre, a hologram elmosódottá válik. A felülről, pontszerűen kiinduló megvilágítás, az erős fehér fény az ideális. A felülről ferdén érkező megvilágítás szögének változtatásával a hologram színe is megváltoztatható. A holográfia kilépett a laboratóriumok falai közül. A minden más kifejezési formától eltérő holográfia kínálta térélményben, mely szinte gúnyt űz érzékszerveink ősi beidegzettségéből, ott kísért a paradoxon: a sík felületen megjelenő térbeliség. Hihetetlennek tűnő áthatások, különálló formák ösz- szekapcsolódása, a józan ész vélt szabályait felrúgó alakzatok válnak természetesekké. S eközben ez az egyik leghitelesebbnek bizonyult ábrázolási mód egyrészt arra kényszerít, hogy új módon értelmezzük a síkról és a térről vallott eddigi nézeteinket, másrészt olyan reális elképzelésekre ösztönöz, amelyek jegyében a korunkban oly nagy jelentőségű elektronikai eljárások egy részét a holográfia révén optikai eljárások veszik át. A holográfia e térnyerése nyomán jutott szerephez a művészetben is; a világ sok nagyvárosában, New Yorkban, Torontóban, Párizsban, Londonban, Brüsz- szelben, Münchenben, Kölnben, Nyugat-Berlinben nyíltak már hologramgalériák. 1984-ben a budapesti Fotógaléria adott már otthont holográfiái bemutatónak, s a közelmúltban a holográfia negyven éve jegyében, francia-magyar együttműködés eredményeként hangzottak el előadások, Balogh Tibor magyar holográfus pedig kiállítást rendezett. Ezek mellett sok hagyományos gyűjteményeket őrző múzeum és kiállítóterem rendezett nagysikerű hologram-kiállítást. Ezek egyik-másika, mint a Szovjet Kultúra Házában tartott bemutató is a múzeumi gyűjtemények egyedi műtárgyairól készült hologramokra szorítkozott. A holográfiának a művészetre is kiterjedő térhódítása ma még sok vitát vált ki. Anne-Marie Christakis, a párizsi Holográfiái Múzeum vezető munkatársa Budapesten tartott előadásában hívta fel a figyelmet a holográfia egyik nagy lehetőségére, mely szerint a gyűjtemények darabjai ezen eljárás segítségével bárhol bemutathatok, azaz „a múzeum egy bőröndben várhová elvihető.” FODOR ZOLTÁN HÁBORÚS EMLÉKEK Ékszerek készülnek a harctéren
