Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)

1987 / 3. szám

nyugati hatást közvetítő bádogosmunkái. Az 1889- ben alakult Ipartestület hatásköre 38 községre terjedt ki. Kluge Pál harminc évig töltötte be az elnöki tisztet, ő szervezte meg többek között a betegsegélyző pénztárt, a temetkezési segély­egyletet és az iparos dalárdát. A Körmendi Ipar- testületi Dalosegyesület 1925-ből való zászlaján ez a hímzett felirat olvasható: „Míg szívünk ba­rátságban összetart. Zengi ajkunk a legszebb dalt, a magyart!" A kiállítás egyik érdekessége már száz éves: Sándor Ferenc toronyórakészítő negyedütős óra­szerkezete. Sándor Ferenc géplakatos és torony­órakészítő 1886-ban önállósította magát Körmen­den. 52 toronyóra őrzi emlékét Vas, Zala és Győr- Sopron megyében. Az 1887. évi pécsi ipari kiál­lításon aranyérmet nyert órája a Thököly utca 15-ben ma is látható. Ipartörténeti muzeális ér­ték Tóth Mihály műhelyének teljes felszerelése. Tóth Mihály órás és ékszerész Körmenden tanul­ta ki az ipart. Hosszú évekig Öriszentpéteren mű­ködött, majd 1941-ben nyitott üzletet Körmenden. A Körmendi Önkéntes Tűzoltó Egylet (1871-1971) tagjai közt tekintélyes városi polgárok és iparo­sok találhatók. Pávetits Manó több évtizedes pa­rancsnoki tevékenysége alatt az egyesület a tár­sadalmi élet középpontjában állott. Emlékeik kö­zül figyelmet érdemelnek a tűzoltók díszsisakján látható címerek, valamint Pávetits Manó dísz­serlege. A Körmendi Pipagyár — valójában egy­szerű cserepes műhely — a XIX. század első har­madában működött. Válogatás látható a körmendi születésű Molnár Lajos (1853—>1942) ornitológus a Körmend környéki madárvilágot bemutató gyűj­teményéből is. DOMONKOS JANOS A körmendi Iparos Dalárda zászlószalagja, 1926 1887-ben készült veloclpéd Pozsonyban, 1727-ben készült ónkancsó Hatoszlopos állóóra

Next

/
Thumbnails
Contents