Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 3. szám
XIX. sz. végén készült cserépkályha Körmend Vas megye egyik legnagyobb múltú települése, a falut egy 1238. évi oklevél említi először. IV. Béla király 1244. október 28-án kelt kiváltságlevelében mezővárosi rangra emelte. Rangját hosszú évszázadokon át, 1871-ig megtartotta. Körmend kétszer lett város, 1979-ben másodjára. A város története mindvégig szorosan kapcsolódott a várhoz. A középkori eredetű, négy kerek saroktornyos, kétemeletes volt Batthyány- várkastély ma Vas megye egyik legszebb műemléki együttese. A növénytani ritkaságokban bővelkedő kastélypark, melynek magva már az 1720-as térképeken is szerepel, védett terület. A Rába Helytörténeti Múzeum a Batthyány-kastély főépületében rendezte be kiállítását, mely bemutatja Körmend gyűjteményeinek történetét, a több mint hétszáz éves város emlékeit. 1716 jelentős fordulat Körmend történetében. Az óriási kiterjedésű birtok ekkor vált a Batthy- ány-Strattmann család majorátusának székhelyévé. Hazánk egyik legnagyobb családi levéltárát a Batthyányak tudhatták magukénak, melynek nagy A Körmendi Dalos Egyesület zászlaja, 1925 KftE/HENE része 1945-ben megsemmisült. Kőszegi János, Peszeszér Antal és Kevey István érdeme, hogy maradványa az Országos Levéltárba kerülhetett. A Batthyányak középkori fegyver-, nyereg- és szerzetesruha-gyűjteménye messze földön híres volt. Jelentős része a háború során megsemmisült, illetve szétszóródott. Itt láthatók a gyűjtemény megmaradt darabjai. A XIV—XV. századból származó körmendi kincslelet 1812-ben került elő a Várkert területéről. Az ékszerekből és edényekből álló leletegyüttest Batthyány Fülöp ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A mesterségek történetét értékes céhemlékek szemléltetik a kiállításon. A XVII. században erősödik meg a céhszervezet, kialakítják a céhrendszert, rögzítik szabályaikat. Céhszervezetbe tartoztak a kovácsok, csiszárok, lakatgyártók, szíj- jártók szűcsök, vargák, csizmadiák, molnárok, takácsok és posztósok. A cserepesek, ácsok és kőművesek vegyes céhének pecsétje is előkerült 1784-ből. A források a XVII. századtól említik a csizmadia céhet. A mezőváros kiváltságai révén jó kereskedelmi lehetőséget biztosított számukra. Az értékes céhemlékeket, köztük a bognár céh korsóját, a hintógyártás különleges szerszámait, a takácsok, vendéglősök céhládáját, a vendéglősök ónkannáját, kékfestő nyomómintákat az utolsó csizmadia, Kozits Nándor őrizte meg az utókornak. A szekérgyártó Raposa család a XVIII, század végén települt a Batthyányak birtokára, mesterségük több nemzedéken át szállt apáról fiúra. A „Raposa-szekér" az országos vásárokon is keresett cikk volt. Raposa Imre rajzai mesterségbeli tudásáról tesznek tanúbizonyságot. Körmend bádogos iparosai közül kiemelkedő szerepet töltött be a Wéber dinasztia. Nevüket fémjelzik az úgynevezett tisztviselőtelep különleges,
