Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 3. szám
Albuquerque-nél, Új-Mexikóban a Rio Grande, nevét megcáfolva még korántsem nagy folyó. Délkeletre, ahol határfolyó az Egyesült Államok és Mexikó között, bizonyára rászolgál nevére. A spanyolok és a portugálok a Rio Grandétól délre, a Tűzföldig számos folyót neveztek el így. Igaz, egy folyót nem csupán a szélessége és a hosszúsága minősít, hanem a hozzá fűződő legendák is. A Rio Grande például vadnyugati regények és útleírások, kalandfilmek képeit villantja fel az utazóban, amikor nyugatra tartva áthalad a Rio Grande vashídján. Egy ideig Jémez Mountain felé vezet az út, majd pedig egyre magasabbra tekergő szerpentinen. Páratlan színű sziklaformációk kísérnek, melyek mesebeli várakra, hindu templomokra, kínai pagodákra, ősi bálványokra emlékeztetnek. Elérjük a vízválasztó tetejét. A délkeletre igyekvő folyók a Mexikói-öbölbe ömlenek, a délnyugatiak a Kaliforniai-öbölnél érik el a Csendes-óceánt. Ez már a navajo indiánok földje. Egymástól távol eső ranchok, jellegzetes navajo kunyhókkal, hoganokkal. Legelőre kicsapott ménesek, nyájak; a navajók elsősorban állattenyésztők. Albuquerque-ből félnapos út visz a Chaco Canyon felé vezető hepe-hupás földúthoz. Táblahegyek, jellegzetes mesák kéklenek a távolban. Aztán kitárul előttünk a széles kanyon. A napsütésben szinte izzanak a sárgás-vörös sziklafalak. A kanyon bejáratánál szigetként magasodik egy roppant sziklahegy. Alig egy évtizede fedezték fel a régészek, hogy tetején afféle öröknaptár van, mely a napfény és az árnyék játékával pontosan rajzolta ki az indiánoknak a négy évszak fordulóját. Chaco Canyon páratlan romvilágának felfedezését a múlt század közepén amerikai lovaskatonáknak köszönhetjük, akik James H. Simpson hadnagy vezetésével cserkésztek e tájon. A romok között a legnevezetesebb a Pueblo Bonito, mely Észak-Amerika legősibb és legnagyobb lakóházának tekinthető. A Chaco Canyon romvilága az anasazi kultúra egyik legbecsesebb emléke. Az anasazi navajo szó, jelentése: az ősök egyike. Mintegy kétezer éve tűntek fel Dél-Nyugaton azok az indiánok, akiket, miután mesterei voltak a kosárfonásnak, kosárkészítőknek nevez a régészet. Ezek az indiánok ismerték a földművelést, veremházakban és barlangokban laktak. Időszámításunk után nyolcszáz-kilencszáz körül behatoltak a kanyonokba és felépítették a barlangvárosokat (a legcsodálatosabb a Cliff Palace a coloradói Mesa Verdén) és a pueblókat. A Chaco Canyonban több kisebb- nagyobb pueblo sorakozik egymás közelében: Hugo Pavi, Chetro Ketl, Pueblo del Arroyo, Casa Riconada, Casa Chicita s a legtávolabbi, Penasco Blanco. A kanyon feletti mesán pedig Pueblo Alto, New Alto és Old Alto. Pueblo Bonito romjaiban is hatalmas, bámulatos. A valaha négyemeletes, D-alaprajzú épületóriásnak nem kevesebb, mint nyolcszáz kisebb-nagyobb helyisége és harminchét kivája (titkos szertartások céljára készült kör alakú föld alatti helyiség) zárja körül a főteret, a táncok színhelyét. A négy emelet magas falaknak csupán kis része maradt meg, ám az alacsonyabb szintek labirintusa tökéletesen kirajzolja a pueblót, ahol ezer évvel ezelőtt pezsgő élet folyt. A Chaco Canyon fénykorában hét-nyolcezer indián élt itt. A Pueblo Bonitót akkortájt kezdték építeni az anasazik, amikor a honfoglalók birtokba vették a Kárpát-medencét. A következő évszázadok során egyre bővült, magasabb lett. A falakon jól látható az építészeti technika, a kőművesmunka fejlődése. A jól megmunkált kövekből rakott falat habarcscsal kötötték meg. A helyiségek egy része műhelyként és élelmiszertárolóként szolgált. Az anasaziknak már fejlett agyagművességük volt. A kanyon mélyén csörgedező folyó mentén terültek el a megművelt földek, ahol babot, kukoricát, tököt, paprikát, burgonyát termeltek. Ismerték és feldolgozták a gyapotot. Chaco Canyon ezeregyszáz körül élte fénykorát. A következő század végén az indiánok elhagyták a pueblókat és a Rio Grande völgyébe vonultak, feltehetően egy rendkívül aszályos időszak kényszerítette őket erre. Az anasazik utódai a pueblo indiánok, a zunik és a hopik. Miután ezek az indiánok, bár hasonló életformában élnek és kultúrájuk is hasonló, de különböző nyelvet beszélnek, valószínű, hogy az anasazi is többnyelvű, de azonos vagy hasonló kultúrát teremtő indián nép volt. Chetro Ketl később épült, mint a Pueblo Bonito, de a maga ötszáz helyiségével nem kisebb annál. Harminc méter átmérőjű nagy kivájánál csak egy nagyobb van egész Amerikában: a Casa Riconadában. KUTASI KOVÁCS LAJOS A nagy kiva a Chetro Ketlben A fal dacol az idővel
