Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 1. szám
ÍRVI VÍRi Szlovákia északi részén, a lengyel határhoz közel, az Árva folyócska sebesen rohanó vize fölé merész lendülettel emelkedő mészkősziklára épült Közép-Európa egyik legmegkapóbb, a romantikus fantáziát felkeltő látványt nyújtó várkastélya, Árva vára. Bár elnevezése kínálja a téves szófejtés veszélyét, a szó nagyon is a helyhez kötődik: a valamikor erdős, hegyes vidéket jelentő horava szóból rövidült a ma is érvényes szlovák név: Orava, és ebből alakult ki a magyar elnevezés. A rideg éghajlatú, az észak-déli kereskedelmi utaknak ugyan nyitott, de a külvilág nagy mozgásaitól elzárt és a nagy háborúktól is megkímélt területen nemcsak a középkori építkezések emlékei őrződtek meg, hanem a népi építkezés és viselet hagyományos formái is éltek egészen a közelmúltig. Árva vára is, mint annyi társa, a XIII. század derekának nagy erődítési hulláma idején kezdett épülni, első okleveles említése 1267-ből származik. Építtetői — mint a környék nem egy erősségének — a Balassa család ősei voltak. Határszéli fekvése miatt azonban hamarosan királyi tulajdonba került, később Zsigmond zálogosította el. A feudális széttagoltság időszakában a Felvidéket megszállva tartó cseh Jiskrával rokonszenvező Komo- rowsky Péter birtokába került, aki amolyan rablólovag módjára kamatoztatta a vár kedvező fekvéséből származó előnyöket. Hunyadi Mátyás központosító törekvései vetettek véget ennek a korszaknak: ő nyolcezer ezüst forintért visszavásárolta a várat, őrségét pedig a híres fekete sereg zsold- jába fogadta. Hamarosan tekintélyes „vendéget" kapott a vár: a király itt őriztette az ellene szervezkedő kalocsai érseket. Várday Pált. Mátyás dinasztikus törekvései is befolyásolták az erősség sorsát: a liptói hercegséggel együtt Corvin Jánosnak adta, akinek rendelésére készülhettek a vadászterem freskói. Corvin János bukása után, annak más birtokaival együtt ez a vár is Szapolyai István tulajdonába került, majd 1534-től a Thurzó család szerezte meg. A hatalmas vagyonukat jelentős részben kereskedéssel szerző Thurzók idejében többször alakították át és bővítették, lényegében az ő idejükben élte fénykorát és nyerte el mai formáját a vár. Ilyen északra a török hadak sosem értek el, komolyabb hadi események csak a kuruc időkben zajlottak körülötte: 1678-ban Thököly hadai veszik birtokba rövid időre, 1709 januárjában Rákóczi kurucai űzik el falai alól a császáriakat, de áprilisban mégis a vár feladására kényszerülnek. A legnagyobb pusztulást azonban nem a kisebb-nagyobb csetepaték, hanem az 1800-as tűzvész okozta, mely elsősorban a berendezést pusztította el. (gy az épületek ma is a XVII. századra kialakult formájukban láthatók. Európának ebben a térségében mindenekelőtt kivételes szerencsére volt szükség ahhoz, hogy egy vár ilyen épen maradjon, s ne essen áldozatul a történelem pusztításainak. Árva vára szerencsés volt. Igazi ostromot sosem kelett kiállnia (nem is ezek visszaverésére épült), és mert nem rongálódott meg, a bővítések, tatarozások sem jártak nagyobb arányú bontásokkal, (gy jól elkülöníthetők az egyes építési szakaszok stílusjegyei a gótikától a reneszánszon át a barokkizáló elemekig. Az épületek egymás mellé kerülését nem valami nagyvonalú építtetői elképzelés, hanem a mindenkori lehetőségek és szükségletek határozták meg. (gy aztán festői rendetlenségben állnak egymás közelében az újabb és újabb építmények, és végül éppen ez teszi olyan jellegzetessé, sajátosan és talán a többi várénál meghittebbé a hangulatát. G. G.
