Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)
1986 / 4. szám
CflCflHTLfi FRESKÓI A Mexikóvárostól mintegy száz kilométerre fekvő Cacaxtla nevű falu közelében, 1975-ben figyelemre méltóan jól konzervált prekolumbián falfestményeket fedeztek fel. Keletkezésük időpontja a klasszikus korszak végére, i. sz. 700 és 900 közé tehető. Jelentőségük abban rejlik, hogy ezeken a falfestményeken nem csak a maja kultúra hatását fedezhetjük föl, hanem a szakértői vélemények szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a IX. századi késő klasszikus maja művészet termékei. Ez azért keltett szenzációt, mivel a maja nép kul- túrkörzete nem szomszédos ezzel a vidékkel. A maja indiánok hazája, Chiapas állam határa 650 kilométerre van Cacaxtlától. Ebben az államban találhatók a klasszikus kori maja romvárosok, köztük Palenque és a szintén falfestményeiről híres Bonampak. A Yucatan-félsziget ismert maja városai pedig több, mint ezer kilométerre fekszenek innen. Cacaxtlában azonban nem csak a klasszikus maja kultúra nyomait fedezhetjük fel, hanem az első közép-mexikói városállam, Teotihuacan művészetének hagyományát is. Ez utóbbi már sokkal természetesebbnek tűnik, hiszen Teotihuacan százhúsz kilométerre van ettől a területtől. A várost i. sz. 600 körül északról érkező népek rombolták le. így most Cacaxtlát is úgy tekintik, mint Teotihuacan hanyatlását követően hatalomra jutott egykori központok egyikét. Diana Lőpez és Daniel Molina mexikói régész nyolc épületmaradványt és az épületegyütteshez vezető utat őrző kisebb piramist tárt fel ezidáig. Amikor az ELTE Folklore Tanszék Latin-Amerika Munkacsoportja ott járt, még javában folytak az ásatások, de a feltárt részeket már megnyitották a látogatók előtt. Cacaxtlát a Xochitecatl hegységre építették, és sáncárokkal vették körül. Fekvése nagyon kedvező volt, jól lehetett védeni, és a Mexikói-völgy felől nehezen volt megközelíthető, ők viszont könnyen eljutottak a völgyhöz a Pueblai síkságon át. A falfestmények két nagyobb csoportra oszthatók: az egyiket a csatajelenetek alkotják, és Molina szerint ezek a korábbiak, a másikba tartoznak az állóképek vagy portrék. A figurák megjelenítésé- nál mutatkoznak meg legfeltűnőbben a maja művészet jellegzetességei. Az északi bejárat falfestményét egy közel életnagyságú, jaguármaszkot
