Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)

1986 / 4. szám

adatunk. Többnyire barna lisztet adtak a malmok, szitálás nélkül, korpával együtt. Később, a XIX. század közepén a kezdetleges szitarendszerek be­építésével már középfehér és fehér lisztet is tudtak előállítani. A Körösök vízrendszerének jelentős szabályozására a XIX. század közepé­től került sor. Megszűntek a vízimalmok, eltűntek a folyók és erek partjai­ról. Napjainkban már csak néhány üzemel vagy áll csendesen a folyók romániai szakaszán. Forrásaink és az emlékezet szerint volt vízimalom Bi- harnagybajomban, Békésen, Békéscsabán, Dobozon, Füzesgyarmaton, Mező­túron, Gyulán pedig három. Nagyváradon is három malom említtetik. Vízi­malmos helység volt Szeghalom, Váncsod, Zsáka is. A zsákai malomnak az a nevezetessége, hogy helyén ma is áll az elhagyott raktárnak használt volt hengermalom. Testébe építve egy múlt századi szélmalom tornya. Még jól látható a Sebes-Körös és a Berettyó két fattyúágának medre. A vízimalmok fokozatos eltűnésével és a vizektől elhódított területeken szaporodó szántó­földeken termelt gabonatermés növekedésével magyarázható a szárazmal­mok igen gyors elterjedése a XIX. század közepétől. CSŐSZ SZABÓ ISTVÁN Malmok a Sebes-Körös szigetén. Nagyvárad, XVII. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents