Múzsák - Múzeumi Magazin 1985 (Budapest, 1985)

1985 / 3. szám

A népi és népies grafika története Európában szorosan kapcsolódik a könyvnyomtatás történetéhez. A könyvnyomtatás technikájának köszönhetően az embereknek nemcsak az írásbeliséghez, hanem a „képbeliséghez" való viszonya is alapvetően átalakult. A grafika, elsősorban a sokszorosított műfajok, azaz a fa- és rézmetszet közvetlen kapcsolatba hozta a főpapok és fóurak szűk körén kívül a kevésbé tehetős néprétegeket is a képzőművészetekkel, azok ízlésben és kivitelben is egyszerűbb formáival. A művészi igényű grafikai lapok mellett a XVI. századtól kezdve a képi nyomtatványok tömegtermelése is megkezdődött a könyvnyomtatás központjaiban. Szentképek, kártyalapok, a céhes élet iratai (vándorlevelek, meghívók, hirdetmények), térképek, címkék, vitairat-illusztrációk, betű-, írás- és díszítmény-minták, táj-, város- és vár-ábrázolások, viseletképek, arcképsorozatok, szárazföldi és vízi csataképek, allegóriák, könyv- és levéldíszek, híres mesterek műalkotásairól készült másolatok és sok-sok hasonló, szinte áttekinthetetlen apró műfaj közvetítette nemcsak a művészeti sémákat, hanem a korabeli ideológiai áramlatokat is. A képek eszközként való tudatos felhasználása, tekintet nélkül a felekezeti különbségre, még sokáig kapcsolódott az egyházakhoz és a vallási gyakorlathoz, de az élet profán szféráiban is egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A szentek

Házassági áldás, 1784

Patai József köszöntője, Bikfalva, 1796 k.