Múzsák - Múzeumi Magazin 1985 (Budapest, 1985)

1985 / 2. szám

MÚZEUMA A kastély Pápa XVIII, századi látképe a Nádorteremben XIX. századi óra, osztrák mester munkája leltárak 1639-ben, 1694-ben, 1796—99-ben és 1900—16-ban készültek. Segítségükkel folyamatos képet alkothatunk a vár, majd a kastély helyisé­geiről a „káposztás háztól" (1639) a „kerti Pavil- Ionig" (1900—16), valamint olyan részletkérdé­sekben tájékozódhatunk, mint az „Ősök csarno­ka". Az utóbbi divatja (a család nagyjainak meg­festése) a XVIII, századtól kezdődően jellemző a főúri családokra, így az Esterházyakra is. A lel­tári adatok és az archív fotók egybevetésével rekonstruálhatóvá vált az Esterházy-féle „Ősök csarnoka". Sajnos a festmények nagy része az idők folyamán elkallódott, kisebb töredéket a Magyar Nemzeti Múzeum és a pápai Helytörté­neti Múzeum őriz. Az épület mai formájában U alakú, egyemeletes későbarokk alkotás. Díszudvarának homlokzati falai meglehetősen egyszerú kivitelűek. A vala­mikori kocsiszín és istálló ma a Platán szállodá­nak ad otthont. A várost és a várat keletről egy­koron övező halastó helyén az Esterházyak díszes parkot alakítottak ki, ami mára fokozatosan ösz- szezsugorodott és lassú pusztulásnak indult. Ma még egy kisebb része menthető lenne, történel­mi emlékparkként lehetne hasznosítani, egy vá­rosközponti zöldövezet magját képezhetné. A tör­ténelem hétköznapjai nemcsak a város muzeális értékeit, a városi levéltárat, a bencés gyűjte­ményt semmisítették meg, de szinte teljes mér­tékben az enyészet martalékává váltak a kastély berendezései, az Esterházy család levéltára és könyvtára. Ilyen előzmények után a Helytörténeti Múzeum csak a város és járás történelmének „morzsáit" gyűjthette össze, mutathatja be az ér­deklődőknek. Az északi szárny első emeletének négy termében más múzeumoktól kölcsönzött XVIII—XIX. századi főúri és polgári szobabelsők fogadják a látogatót. A valamikori könyvtárszo­bában a bútorok mellett az 1805-től működött pápai keménycserépgyár termékei láthatók. A Nádorterem falait két nagyméretű, eredetileg is ide szánt festmény, Pápa és Tallós (Pozsony me­gye) madártávlati képe, valamint Esterházy Ist­ván pápai kapitány portréja díszíti. Ez a terem ma a város reprezentatív koncertprogramjait fo­gadja be. A „Vörös szalon" és az „Ebédlő” után a múzeum kiállítótermei, irodái és könyvtára kö­vetkeznek. Az emeleti folyosón található hely- történeti kiállítás a város és a járás történetét mutatja be az őskortól napjainkig. Hely hiányá­ban a gyűjteménynek csak töredékét láthatja a közönség a kiállításokon. Nem kerülhettek bemu­tatásra például a legutóbbi évek gyűjteménygya­rapításai közül a bakonyjákói, ugodi és német­bányái késő bronzkori, a vaszari kora vaskori ása­tásból és az ugodi középkori vár feltárásából származó leletek. Külső kiállítóhelyen látható az a közel hétszáz néprajzi, történeti és régészeti emléket tartalmazó gyűjtemény, amelyet Exner István vaszari pedagógus 1985-ben ajándékozott a múzeumnak. Az évforduló alkalmából emeleti saroktermünkben dokumentumkiállítással tekin­tünk vissza az elmúlt évekre. ILON GÁBOR 19

Next

/
Thumbnails
Contents