Múzsák - Múzeumi Magazin 1985 (Budapest, 1985)
1985 / 2. szám
segítségével még egyszer visszanyerte eredeti nagyságát az építmény. Az utolsó fénykorban, a XV. században a szír kormányzatban még sok boszrai származású vezető személyiség volt, akiknek jelentős szerepük volt az ország irányításában. Ezt követően azonban megindult a hanyatlás, a Mekkába vezető fő zarándokútvonal már Philadelphián át vezetett, s ezzel Boszra elvesztette korábbi jelentőségét. Megindult az elnéptelenedés. Boszra főbejárata a Bab al-Haoua, a Szél Kapuja. A sötét bazalt építmény a II. század óta áll, nyílását kettős ív hidalja át; rajta pillérek és fülke állott egykor. Az út az íven át a város szívébe vezet, s a jellegzetesen rakott kövek java része még a 18 évszázaddal ezelőtti építők munkáját dicséri. Beljebb félig földbe ásott kétoldali oszlopcsarnok, rajtuk egymást érik az ablakmélyedések. Odabenn fülkék sora helyezkedik el; ez lehetett az átvonuló kereskedők áruraktára. Nagyobb térség és friss ásatások övezik a város közepén álló Diadalívet, amelyet a VII. században szintén kapunak véltek, s neve azóta Bab al-Qan- dil (Olajmécs-kapu). Szinte teljes épségében megmaradt ez a szép arányú hármas ív, amelynek középső eleme pontosan kétszerese a két oldalsó magasságának. A főúton továbbhaladva az egykori forrás fölé emelt szentély mellett haladunk el; ez látta el a települést vízzel, ami e vidéken mindig nagy kincs volt, s ezért épültek a víznyerő helyek fölé szebbnél szebb kútházak. A II. században négy gyönyörűen faragott korinthoszi oszlop maradt fenn, tizennégy méter a teljes magasságuk, átmérőjük nem sokkal több egy méternél A közéjük húzott falak az idők során leomlottak. A város középpontja táján helyezkedett el a vásártér, melyet magas falak öveztek, fülkékkel, amelyekben az árut őrizték másnapig. A feltárás jelenleg is zajlik, már jól kivehetők a bazár fedett részének hajdani boltív-kezdeményei, de számtalan érdekes részlet még földerítetlen, mivel a legújabb kor embere, tiszteletet nem ismervén, ráépített az ősi falakra. A Gumustekin mecset ugyanolyan sötétbarna vulkanikus sziklákból áll, mint a Szél Kapuja. Minaretje szokatlanul zömök, négyszögletes. A XII. században épült a ma látható forma, egy korábbi templom helyén. Ritka régészeti csemege az apró házakkal övezett Omar mecset. Egyike ez ama néhány még fellelhető templomnak, amely egyidős az iszlám vallással. Történeti értékét azonban nem csak az adja, hogy homlokzata az ősi stílust őrzi, hanem az oszlopok sokféle kultúrát hirdető feliratai. Kettőn görög, egyen latin, majd néhány továbbin arab és nabbateus feliratok találhatók. A minaret itt is négyszögletes és zömök, mögötte szintén négyszögletes az imaterem — ez az Omajjád-dinasztia jellegzetes szakrális építészeti stílusjegye, amint a kupolátlan, favázas tetőzet szintén az volt. Utóbbit később, a XI. században statikai okokból az errefelé jellegzetessé vált bazaltkő váltotta fel. A templomudvart oszlopsor szegélyezi,a rituális tisztálkodásra szolgáló A várfalra támaszkodó színpad
