Múzsák - Múzeumi Magazin 1985 (Budapest, 1985)
1985 / 2. szám
BOSZRA VÁRSZÍNHÁZA Szíria számtalan történelmi nevezetességet kínál az arra járónak. Ezek közül az érdeklődők többnyire Palmyra romvárosát ismerik, amelynek árnyékában húzódik meg Boszra évezredes települése. Az ország déli határa mentén eldugottan fekszik a negyedéig rom, de ma is élő városka, a Dzsebel Druz több mint 800 méter magasan lévő fennsíkján. Útjait talán többen használták a motorizálatlan civilizációkban, mint manapság. Sokan, sok századon át koptatták az erre vezető köveket. Boszra nevét már az i. e. XIV. században említik levelezésükben az egyiptomi fáraók. Az arab félszigetet lakó, sémi-akkád, amorita, ara- meus, nabbateus törzsek közül az utóbbiak jutottak fontos szerephez a hellenisztikus kor végére. E népet arab népcsoportok alkották, s az i. e. II. évezredben hoztak létre államot az Euf- rátesztől a Holt-tenger déli partvidékéig. Önálló létük fénykora akkorra tehető, amikor Nagy Sándor felszabadítja őket a perzsa uralom alól. Ettől fogva számottevő a mezőgazdaságuk és a kereskedelmük. Királyságuk északi részének fővárosa lett Boszra, míg a délié a ma Jordániához tartozó Petra volt. I. e. 106-ban új korszak kezdődik, ekkor csatolja Cornelius Palma, Szíria római helytartója az impériumhoz, s ekkor a Provincia Arabia nevet kapja. Boszrának a birodalomhoz csatolása nagyban fellendítette a város fejlődését, a környező úthálózat központja lett, innen vitt a karavánút az Arab-öbölhöz, Philadelphiába (a mai 16 Ammanba), Damaszkuszba, a Földközi-tengerhez. Fejlődése csúcsán, az e vidékről származó Phi- lipposz Arabosz császár uralma alatt a III. században önálló pénzverdéje működött. A bizánci korszakban a boszrai fejedelemség hosz- szú harcokat vívott a szomszédos szasszanidák megerősödött seregeivel. Bizánccal a keresztény hit bizonyos téziseit illetően eltérések voltak, s vallási viszálykodásig fajultak az ellentétek. A VI—VII. században a város már fontos határpiaccá vált, az átvonuló karavánokat itt szállásolták el, látták el élelmiszerekkel. 634-ben, a mohamedánok felbukkanásakor az itteni keresztény arabok adtak segítséget Szíria moszlimjainak ahhoz, hogy az ország a bizánci iga alól felszabaduljon. Omar kalifa, aki Damaszkusz elfoglalására indult, itt szívélyes fogadtatásban részesült, sőt, Mohamed próféta is több ízben járt erre. Itt találkozott azzal a keresztény szerzetessel, akinek tanítása hatására életét a vallásnak szentelte a későbbiekben, majd itt történt a nevezetes csoda, amikor az első koránt Szíriába szállító teve Boszrában letérdelt, hogy átadja az új hit tanát. A keresztes háborúk idején az itteni erőd bevehetetlennek bizonyult. A Szentföld keresztény visszahódítói többször támadták a várost, sikertelenül. Az 1261-es mongol hadjárat jelentősen megrongálta a várat. Baybarsz egyiptomi szultán Római oszlopfö a színpad oldalán
