Múzsák - Múzeumi Magazin 1985 (Budapest, 1985)
1985 / 2. szám
övcsatok a XIV. századból Pecsétgyűrű, Karcag-Orgondaszent- párta röntgenfotója, Karcag-Asszonyszállás miklós Keleti típusú oroszlánt ábrázoló öweret övcsat a XIV. századból Veretes öv díszei egyedi jelenség Orgondaszentmikló- son. Egy másik beltelken két földbe ásott építménytől alig másfél méterre típusában azonos kör alapú épület maradványait tártuk fel. Ez a két adat azt sejteti, hogy Or- gondaszentmiklóson a jurta általánosan használt építménytípus volt. A feltárt két beltelek legfőbb belső törvényszerűségének azt tekinthetjük, hogy mindkettőben két-két lakás céljaira szolgáló építmény állott: egy szilárd és egy ideiglenes, mozgatható jellegű. Fontos kérdés azonban, vajon nem egyedi jelenség-e az Orgondaszentmiklóson megfigyelt belső törvényszerűség. Más szóval: a nagyállattartó népek feudalizáló- dásának abban a típusában, amelyben e népek egy már feudális társadalomba kerülnek bele, s ezért régebbi településszerkezetüket, életmódjukat megváltoztatják, vajon jellemző-e a településszerkezet átalakulására a beltelken felépített állandó jellegű lakóterületen kívül az ideiglenes hajlék, azaz általában a jurta? Erre a kérdésre a baskírok, a kirgizek, a kalmükök vagy a tur- komán teke törzs feudalizmusára, állandó falvakban való megtelepedésére vonatkozó leírások és elemzések alapján viszonylag egyértelműen felelhetünk. Mindegyikükről följegyezték ugyanis, hogy az állandó falvakban a családok a szilárd lakóépületen kívül egyidejűleg a jurtát is lakták. A régebbi ásatások eredményeit is beleszámítva, a kunokra vonatkozóan már viszonylag gazdag leletanyagunk van, de ezt össze kell hasonlítanunk a hasonló korú, történeti források alapján bizonyíthatóan magyar leletanyaggal, s az 1980 után felfedezett és hitelesített jász leletanyaggal is. SELMECZI LÁSZLÓ övveret Keleti típusú ezüstgyűrü, Karcag-Orgondaszentmiklós 15
