Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 1. szám
VÁR ILLŐIT, Az egykori Nyitra vármegye északi tájának varázsa legendás múltjában rejlik. Legendák és történelmi emlékek lengik körül a hegyek által védett, katlanná szélesedett völgy peremén épült Bajmóc várát is. Keletkezésének ideje a mondák mesés világába nyúlik vissza. Eszerint alapítása a legendás hírű Bojnik rablólovag nevéhez fűződik. De az már történelmi tény, hogy az Árpád-házi királyok tulajdona egészen 1301-ig, a család kihaltáig. III. Vencel magyar király Bajmóc várát Csák Máténak, az Anjou-kor előkelő főúri családja egyik fékezhetetlen tagjának adományozta azért a támogatásért, amellyel a magyar trónra segítette. Ez az ajándékozás annak bizonyítéka, hogy a vár már akkor nagy jelentőséggel bírt, mert a király alkalmas ajándéknak tartotta egy olyan előkelő személyiség számára, mint amilyen Csák Máté, „a Vág és a Tátra ura” volt. Az ő parancsainak engedelmeskedtek Pozsonytól és Komáromtól egészen a messzi Sárosig. Igaz, hogy Vencel rövid uralkodása után az új király, Károly Róbert katonái 1312-ben legyőzték, de a Felvidék nyugati részét, tehát Bajmócot is húsz évig uralma alatt tartotta 1321-ben bekövetkezett haláláig. Alig terjedt el halálának híre, Amadé Miklós soproni főispán, Károly Róbert odaadó híve máris felhasználta Csák Máté embereinek tanácstalanságát, nem várta meg a király parancsát, saját elhatározásából városokat, falvakat foglalt el, és visszaszerezte a király számára Apony és Bajmóc várát. Mátyás király korában a vár ismét koronabirtok. Szívesen járt ide, udvartartásával remek vadászatokat és víg lakomákat rendezett. A ma már nyolcszáz évesre becsült hatalmas hársfa enyhet adó lombjai alatt szövögette terveit, és beszélte meg az országát érintő ügyeket. Ezen a helyen fogalmazta meg néhány alkalommal rendeletéit is. Okmányok bizonyítják ezt, melyeken a keltezés így szólt: „sub tilia nostra bajmo- ciensis”, vagyis az oklevél „a mi bajmóci hársfánk alatt kelt”. Mátyás király harmadik házassága is utód nélkül maradt, ezért házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost akarta utódjaként a magyar királyi trónra ültetni. E terv megvalósítása felé első lépésként fiának a hunyadi grófi és a liptói hercegi rangon kívül fejedelmi vagyont adományozott: többek között Bajmóc várát a hozzá tartozó nagy kiterjedésű birtokkal együtt. Mátyás hirtelen halála után Corvin János lett a vár törvényes ura. A várnagyi tisztségre Póky Pétert, a befolyásos dunántúli nemest nevezte ki, akinek rosszindulata és kegyetlensége a mai napig fennmaradt különböző mondákban és versekben. Igaz történet az az eset, amikor Corvin János vissza akart térni a várba, Póky felhúzatta a hidat, nem engedte be, és a felbérelt emberekkel meg akarta gyilkol- tatni. Corvinnak sikerült megmenekülnie. Póky nem kerülte el a megérdemelt büntetést. Hosszas bolyongás után elfogták, Budára vitték, és II. Ulászló halálra ítélte. Testének felnégyelését Budán, a Szt. György téren 1496-ban végrehajtották. A bajmóci vár és valamennyi birtoka rövidesen a Szapolyaiak kezére jutott azon a címen, hogy Mátyás adós maradt az Ausztria védelmére fordított költségekkel. Corvin János a békesség kedvéért átengedte Bajmóc, Árva, Likava és Szklabinya várát. Így jutott Bajmóc a Szapolyaiak birtokába. II. Lajos halála után sógorát, I. Ferdinándot választották meg magyar királynak, aki elvette a Szapolyaiak minden birtokát Bajmóccal együtt. Később a várat a király Thurzó Eleknek adományozta. A család egy egész évszázadon át birtokában tartotta. A Thurzó család kihaltával a Pálffyaké lett, először zálog, majd örökjogon. A várat a mai formájában a Pálffyak utolsó bajmóci ura, Pálffy János gróf építtette át hárommillió aranykorona költséggel. Az építkezés 1888-tól 1910-ig tartott, Huber József pesti műépítész tervei szerint, a francia középkort idéző romantikus ízlésben. Az átépített lovagvár már nem bevehetetlen erődnek készült, hanem hogy kihangsúlyozza a Pálffy
