Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 2. szám
MÚZEUM A A Népi Iparművészeti Tanácsot 1953- ban hívták életre. Feladata azóta is napjaink tárgyformáló népművészetének újjáélesztése, a hagyományos népművészet megújítása. A népi iparművészettel ténylegesen foglalkozók döntő többsége a háziipari és népi iparművészeti szövetkezetek keretében dolgozott. A Tanács feladata volt, hogy a szövetkezeti keretek között vagy azon kívül dolgozó népi iparművészeknek szakmai iránymutatást, tanácsokat és néprajzi ismereteket adjon. A Tanács időközben gyűjteményt is létrehozott, népi iparművészektől, illetve a népi iparművészeti szövetkezetektől vásárolt, kiemelkedő művészeti alkotásokból. E gyűjteményben mintegy 11 ezer népi iparművészeti alkotás található, a népi iparművészet szakágainak megfelelően rendszerezve. A jelenlegi gyakorlat a népi iparművészet öt szakágát tartja nyilván. Ezek: népi fazekasság, faragás, hímzés, szőttes és az úgynevezett kismesterségek. Az öt szakágat képviselő anyag az elmúlt harminc év népi iparművészeiének fejlődését, jelenlegi helyzetét, annak stílusbeli változásait tükrözi. Az első darabokat id. Kapoli Antaltól, a legendás hírű Kis Jankó Boritól és a neves dunántúli fazekastól, Gerencsér Sebestyéntől vásároltuk. Anyagából érzékelhető, hogy az évtizedek során a népművészet korábbi névtelenségéből miként nőtt ki az alkotó személyének jelentősége. A gyűjtemény tárgyait a népművészet mesterei és népi iparművészek készítették. Az elmúlt harminc esztendő alatt 132-en kapták meg a népművészet mestere címet és 6'40 népi iparművészt ismert el a Népi Iparművészeti Tanács. Mind ez idáig a nagyközönség azonban csak időszaki kiállításokon láthatta ezt a napjainkban már szinte Schmidt Sándor (Vásárosnamény), faragott faldísz Lovass Ervin (Debrecen), kontyfésü karcolt díszítéssel Horváth Béla (Budapest), ékszertartó doboz 30
