Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 2. szám
GÁLÁNS ÜNNEPEK MESTERE Gersaint műkereskedő cégtáblája. 1720 Ezt a címet adományozta Antoine Watteau- nak a francia akadémia, amikor Hajóraszál- lás Cythére szigetére című művének megfestése után tagjai közé választotta. Watteau alig több mint tíz év alatt hozta létre a XVIII, századi francia művészet egyik legnagyobb hatású és egyben legvonzóbb életművét. 1684- ben született Valenciennes-ben, a franciás kultúrájú, de túlnyomórészt flamand lakosságú városban. Festészeti tanulmányait igen fiatalon, szülővárosában kezdte, majd Párizsba vándorolt, ahol egy képmásoló műhelyben dolgozott a színházi díszleteket festő Claude Gil- lot-val való megismerkedéséig. Űj mestere bevezette az ekkor divatos francia és olasz színházak világába. Gillot merev, de különös hatású képeit álarcos, maszkos figurák népesítik be, általában a Párizsban rendkívül népszerű olasz vígjáték, a commedia dell’arte figurái, melyek később Watteau-nál is főszerepet játszanak. A XVIII, század eleji francia festészetben már háttérbe szorult a Napkirály, XIV. Lajos udvari művészetére jellemző ünnepélyes hangnem, merev pompa. Az új megrendelőréteg, a polgárság ízlése is érezteti hatását. Divatosak a könnyed előadású, kellemes témák. Watteau első pártfogója bankár, a korszak legnagyobb rajzgyűjteményének birtokosa. Ez a gyűjtemény volt egyik fő ösztönzője, annál is inkább, mert Rómába, ahová a kor szinte minden festője elvándorolt, nem jutott el. Képeinek szereplőit, fénylő selyembe öltözött arisztokrata hőseit Watteau szinte mindig a mesz- sze kitáruló tájba helyezi. Közrejátszott ebben a kor divatos irodalmi műfaja, a pásztorjáték hatása. Ugyanazok a típusok térnek vissza a képeken, valósak, de színjáték szereplői is. Társas szórakozás-a szabadban, 1718 i'í-l \i i ám 1&|v 28
