Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)

1984 / 2. szám

Berky Lili két filmszerepében

Erdély nagyobb városaiban 1910 körül már két- három mozi működött, de kisebb város is alig akadt, ahol ne üzemelt volna filmszínház. Kolozsvár élen járt a mozikultúrában. 1910-ben egy új, hatalmas palotában kezdte meg működését az akkori idők egyik legdíszesebb mozija, az Uránia. 1912-ben a rendkívül sokoldalú színházi ember, Janovics Jenő lát fantáziát az új művészetben, egyelőre a közvetítő közegben, a moziban. A kolozsvári ezerkétszáz férőhelyes nyári színházat mozivá alakítja át. Tízezrek látogatták nagy szeretettel az előadásokat. Janovics, a vérbeli színházi ember, a legtöbb korabeli magyar színigazgatóval ellentétben nem a színház konkurrensét látja a moziban, mely ellen tűzzel-vassal harcolni kell, hanem észreveszi a filmben a diadalmasan előretörő új művészet és tömegszórakoztató műfaj lehetőségét. Rövidesen, 1913-ban megkezdi gyakorlati filmművészeti tevékenységét is.

^ Janovics Jenő tudatosan törekedett a sajátos kolozsvári filmgyártás megteremtésére. A budapesti filmkészítés szerinte „nem volt más, mint a párizsi divat lélektelen utánzása". 1940 körül írt visszaemlékezéseiben így vélekedik: „Amíg Pesten az első években legnagyobbrészt párizsi filmekből éltek, aztán híradó jellegű filmeket mutattak be az aktuális eseményekről, addig Kolozsvárott hamarosan megkezdődik a sajátos erdélyi filmgyártás, amely rendszeresen és nagy számban viszi vászonra a magyar irodalom remekeit." Janovics tudatos programmal indul, sajátosan magyar, nemzeti filmgyártást kívánt teremteni, a magyar irodalom kiválóságainak műveit akarta filmre vinni, ehhez magyar filmművész gárdát nevelt, rendezőket, operatőröket, színészeket. Felhasználta a szépségével kínálkozó erdélyi tájat. Janovics a francia Pathé-cég képviselőjével lépett kapcsolatba, aki közölte vele, hogy a cég nemzetközi gyűjteményében nincs magyar film, szívesen fogadnának tehát egy népies tárgyú magyar filmet, magyar színészekkel. A választás Csepreghy Ferenc népszínművére, a Sárga csikóra esett. 1913 őszén forgatták a filmet Kolozsvárott. Felix Vanyl rendező vezetésével. Janovics, a felvételek résztvevőjeként, a francia rendező mellett ekkor sajátította el a forgatás mesterségbeli részének minden titkát. A Sárga csikóból százharminchét kópia készült Pathé párizsi laboratóriumában, és eljutott a világ minden részébe, így például Japánban is kivételes sikert aratott. Budapesten 1914 január közepén egyszerre tíz mozi mutatta be óriási sikerrel.

Janovics 1914 elején kezdi szervezni önálló filmgyárát. Megteremti az anyagi és technikai feltételeket. Operatőrnek Bécsi Józsefet szerződteti, rendezőnek Kertész Mihályt, aki színészként in- és 1913 nyarán Dániában a híres Nordisk filmgyárban volt asszisztens, majd rendező, és filmszerepeket is játszott. Később világhírű filmalkotó lett Amerikában Michael Curtis néven. Kertész hamarosan jelentős feladathoz jutott. 1914 nyarán kezdte el forgatni Katona József

on