Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 2. szám
iMQitKmojsm Az első korszakban homokba ásott üregekbe temetkeztek. Később ezek négyszögletes sírkamrákká alakultak át. Ancon minden korszakában egy erősebb civilizáció hatása alatt állt, erőtlensége pedig művészeti megnyilvánulásaiban is érződik. A déli tengerpart híres korai kultúrája Paracas, mely szintén magán viseli Chavin erős befolyását. Paracas emlékanyagát Nagykanizsán néhány szebb kivitelű, színes festésű edénytöredék képviseli, de az i. e. 850—100-ig több fázisban és többször megújuló, sok színű festést alkalmazó, szép kivitelű kerámiaedényeket készítő kultúra inkább a múmiatemetkezéseiből fennmaradó textíliáiról, értékes szöveteiről híres. A kultúra a két nagy telep: Necropolis Grande és Cavernas del Cerro Colorado felfedezésekor vált ismertté. A két telep közül a Cerro Colorado barlangjából előkerült leletek a korábbiak. Az itt talált edények többsége gömbölyű korsó, általában emberi vagy állati félfigurával díszítették. Színei élénkek, a sárga, a zöld, a világos- és a sötétkék különböző tónusai. Használtak ezen kívül fehér és fekete festéket is, főleg geometriai motívumok kirajzolására. Julio C. Tello perui régész Paracas-félszigeten folytatott ásatásai alapján úgy tűnik, hogy főként a kiváltságos réteg temetkezési helyei voltak itt, mert a sírmaradványok, mellékletek igen gazdagok. Egyes feltételezések szerint a Nazca kultúra, melyet általában i. sz. 100—600 közé kelteznek, már ekkor élt, és a Paracas-kultúra tulajdonképpen nem más, mint Nazca vezető rétegének temetkezési színtere. Az elgondolás azért is érdekes, mivel e kerámiáknál megfigyelhető egy fejlődési sor, mely Nazca agyagművességében teljesedik ki. Az úgynevezett klasszikus kultúrák közül Nazca polichrom kerámiájával tűnik ki. Jellemzője a gazdag és változatos motívumokkal történő díszítés és az élénk színek használata. A plasztikus ábrázolás ugyan háttérbe szorul ennél a stílusnál, de a több mint tíz különböző szín alkalmazása a festésben és a lakkozás világító fényhatása sokoldalúvá teszi ezt a kerámiát. Nagy számban fordulnak elő a kettős kiöntőcsővel, átkötéssel készült korsók. A leginkább realisztikus ábrázolások képviselője a Chicama, Moche, Viru, vagyis az északi folyóvölgyek központjában virágzó Mochica kultúra. Figurális edényei között harcosok, futók, vezetők, asszonyok és egyéb élethű portrék találhatók. Kerámiáival a mindennapi élet eseményei között még az emberi kapcsolatok legintimebb jeleneteit is ábrázolni tudja. A kengyeles, kiöntőcsöves korsókon gyakori a festés, általában a barnás-vöröChimu állatfejes, kettős hasú korsó Chancay agyagedény ses színezés a jellemző. Az ősi Peruhoz tartozik a bolíviai Tiahuanaco városról ismertté vált kultúra, melynek emlékanyagából is eljutott néhány edénytöredék Nagykanizsára. A híres romváros, központjában a közismert Napkapuval, inkább szertartási funkciót tölthetett be, mint sem az igazi főváros szerepét a déli felföldön, a Titicaca tó partján. A kultúra később, az i. sz. 800—900 körüli terjeszkedése folytán jelenik meg a tengerparton. A közvetlenül az inkák előtti időkben fontos szerepet játszó királyságok kultúráinak régészeti hagyatéka képezi a nagykanizsai anyag jelentős részét. Az i. sz. 1000 körül államokat létrehozó kultúrákat már az inkák hódították meg és beolvasztották birodalmukba. Az északi partvidéken a Chimu királyság, középen Chancay és a déli tengerparton Ica nagyjából egyidőben lépett színre és körülbelül egyszerre bukott eh A Chimu királyság ugyanazokat a völgyeket uralta, mint előtte a Mochica kultúra. Kerámiájukban át is vették klasszikus elődeik mintáit, de ők már tömegesen állították elő egyszínű, grafitos edényeiket, melyeket pecsételt mintákkal is elláttak, ami mutatja a piacra termelést. A chimuk fémművességükben alkottak figyelemre méltót, és aranytárgyaik készítésmódja például szolgálhatott a későbbi inka birodalom számára is. A középső tengerparton Chancay völgye játszott központi szerepet, és a legtöbb tárgy innen származik. A gyűjteményben 16 egész edény képviseli ezt a kultúrát: tojásformájú, hasas korsók, tálak, kulacs formájú edény, bögrék és edénytöredékek. E kerámia jellemzője a homokszín alapon szürkésfekete, vöröses festés, a geometrikus minták, állatrajzos díszek és néhány edény, amelynél emberábrázolás fordul elő. Erről a területről, valószínűleg ásatásból származik egy színes toll, a 28 textília és a fából készült orsók, némelyik festéssel és agyagnehezékkel ellátva. A déli tengerpart völgyeinek Ica kultúraként ismert régészeti anyaga nagyjából a régi Nazca kultúra területéről került elő. Itt a chinchák hoztak létre államot, emlékül hagyva az utókornak színes festésű, textil mintákat utánzó, geometrikus díszítésű kerámiájukat. Az inkák 1438-tól 1527-ig meghódították és birodalmukba olvasztották az ősi Peru egykori területeit, de ezen kívül Chilétől egészen Kolumbia egyes vidékeit elérve, tekintélyes területeket tudhattak magukénak. Az ősi Peru története véget ért, és az inkák a régi kultúrák tudását, eredményeit felhasználva olyan új birodalmat hoztak létre, mely az előtte virágzó kultúrák összegzése. KÉZDI NAGY GÉZA
