Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)

1984 / 2. szám

alá. Helyenként a gerinc fócsapásának irányára merőlegesen penge élességú sziklapillérek támaszkodnak a hegyfalhoz. A sziklafalakon nem alakulhatott ki összefüggő növénytakaró. A hegység klímája száraz, a napsütéses órák száma igen nagy. A hármas tagozódásnak ebben nagy szerepe van. A fógerinccel majdnem párhuzamosan fut a Fogarasi havasok vonulata, északi irányban, 15—20 kilométeres távolságban. A nagy tömegű Fogaras felfogja az északról érkező nedves légtömegeket, lecsapolja annak nedvességtartalmát. Északkelet felől hasonló hatást vált ki a Bucegi masszívum. Gyakori látvány, hogy a néhány kilométerre lévő Bucegiben, vagy a Fogarasban vihar tombol, villámok cikáznak, s a Királykön mindezt ragyogó napsütésben lehet végignézni. A rendkívüli hőség is sajátja e vidéknek, részben a

Havasi gyopár Aranyos fodorka

A Kis és Nagy Királykőt elválasztó hasadék

kevéssé fedett, könnyen felmelegedő mészkő tömege, részben a nyáron majd mindig felhőtlen ég és az erős napsütés miatt. A tél ennek megfelelően sokkal hidegebb, mint a környező vidéken. Ekkor esik le az éves csapadék nagy része is, hó formájában, ami tavasszal gyorsan olvad, és a lezúduló víz tovább koptatja a felszínt. A különleges felszín és klíma megteremtette a maga sajátos élővilágát is. Ez elsősorban a növényvilág változatos alakulásában mutatkozik meg, ezért Nagy Királykó nemzeti park, védett terület. A meredek formák miatt nem alakult ki a hegyeknél szokásos függőleges vegetációs övék sora. A Királykő lábánál, ahol a lejtők nem túl meredekek, még kivehető a lombos és fenyves erdők öve.